Az emberek 2000 ve ismerik a tndket. A tndk jval idsebbek a tndreknl. A kzpkori Eurpban a tndr bvs ervel rendelkez ember-asszony volt. Pr szz ve mr annak is, hogy a „tndr” szval rjk le a tndket is. A lepkeszrny tndrek csak a XVIII. Szzadban jelentek meg. Ma mr mindkt szt hasznljk erd-mez apr npre is.
Nmelyik tnde parnyi, msok magasak, s a tndelnyok gyakran emberinek ltszanak. m htulrl nzve nincs htuk, resek, mint az odvas fa.
Klnfle tndrek
A csapatos tndrek, mint a Patu-Paiarehe az j-zlandi maoriknl az erdben lnek, s a kdben jelennek meg. Ahogyan a tndk mindentt, szeretik a zent s a tncot. Nha varzslsra tantanak embereket, m aki tvolrl hv szavukat kveti, knnyen eltvedhet az erdben.
Vannak magnyos tndrek is, mint az r leprecaunok. Ezek nagyon gazdagok, s az emberek nha megksrlik rvenni ket, hogy vezessk el ket hegyen-vlgyn t a titkos kincshez. A leprechaun mindig kijtssza az ember figyelmt, eltnik, ott hagyva az embert eltvedve, kincs nlkl.
A leprechaun az rek tndrsusztere, kopcsolsa rulja el jelenltt.
Tndrek s emberek
A meskben a j tndrek ldst s segtsget hoznak, br gyakran felttelekkel. Hamupipknek jflre otthon kell lennie, msknt szp ruhja rongyokk vltozik. A gazdnak, akit a tndrek megfizetnek a segtsgrt vagy az lelemrt, nem szabad hazig a pnzre nznie, mert az szraz falevelekk vlik. Vagy fordtva: a szraz falevl vlik pnzz, mire hazar.
A parnyi, mindig fiatal s zldbe ltztt pixiek segtik az embereket, kivlt ha azok szegnyek, vagy msok rosszul bnnak velk. Lehetnek azonban cselesek s csibszek is, ha felbosszantjk, vagy nem kell kpen jutalmazzk ket. Akit pixie vezet, az mindenkppen eltved.
Az apr npek ltalban szeretik az ajndkot. Az emberek hagyomnyosan levgnak szmukra egy kis darabot a friss cipbl, vagy a fldre folyatnak nekik fejskor egy kis tejet.
AJÁNLOM AZ OLDALT
