ppgy lehet az let, mint a hall jele; mindkt esetben a vrrel asszocilhat.
A nemisg szimbluma, a libid szne.
A trtnelem eltti idkben a halottak mell vrs szn port szrtak a temetkezsi szertarts sorn. kori babona, hogy apotropaikus erej, megv a dmonoktl s a veszlyektl.
Az egyiptomiak befestettk fikat, barmaikat, vagyontrgyaikat pirosra, hogy megvdjk a tztl s ms kroktl, s hogy termkenyek legyenek.
A zsidk ajtflfikat az ldozati brnyok vrvel festettk meg, hogy megvjk hzaikat a tz csaps ldkl angyaltl.
Grgorszgban vrs leplet bortottak a holtakra, ezzel jelkpesen ldozatt avattk, hogy kibklve az alvilgiakkal, lejuthasson birodalmukba.
Az antikvitsban a szeretet, a szerelem, a szenvedly kifejezje; Rmban a menyasszony tzpiros ftylat visel, ez a flammeum.
Er-, tz- s hatalom-jelkpknt is szerepel.
A zsid s keresztny hagyomnyban a komolysg, a fensg szne.
Az jszvetsgben a bn, az engesztels, a vezekls s az ldozat szne.
Negatv jelentse a testi szenvedlyek megblyegzshez kapcsoldik, a skarltvrs a "nagy babiloni parzna" szne.
A piros lmps hzak szneknt a parznasgra utal.
Az alkimistk kemencjt jelkpezi, valamint a "Nagy M" harmadik fokozatt.
Az eurpai npszoksokban a hsvti piros tojs a termkenysg jelkpe.
AJÁNLOM AZ OLDALT
