2. Egy kis kaland

(Nos igen, el�g sokat szobroztam az �gyon �lve �s v�rtam, hogy visszaj�jj�n Kayuu. Kb. 2 �ra m�lva visszat�rt.)

- Ideje volt m�r - morgom. Kayuu meglepett arcot v�g.
- Aha, biztos - hal�l nyugodt a hangja.
- Meglepettnek t�nsz.
- Az vagyok.
- Mi�rt?
- Tudod Te azt - leveti mag�t az �gyra, mell�m. Gyorsan fel is pattanok �s �t�l�k a fotelba. - Mi az, f�lsz? - teszi fel g�nyosan a k�rd�st.
- Nem - morgok m�g mindig. Erre fel�ll, �s fel�m k�zeledik. De akkor minek is vetette mag�t az �gyra? Csak energi�t pazarolt. - Mit akarsz?
- Semmit - kih�v� mosoly �l ki az arc�ra. Rosszat sejtek. Meg�ll el�ttem, majd lassan hajol fel�m. Ism�t birtokba akarja venni az ajkaimat, de �n elh�zom a fejem. Egyik kez�vel maga fel� ford�t. Nem b�rok ellen�llni. Cs�kban forrunk �ssze. (Megjegyz�sem: El�g neh�z �m egy ilyen f�rfinak ellen�llni... �s mint l�tj�tok, nekem nem is siker�lt.)
Hirtelen �szbe kapok, majd ell�k�m magamt�l.
- Te szem�t! - pr�b�lok fel�llni, de visszal�k.
- Most nem menek�lsz, szivi - lefogja a kezeim.
- Ne! Ne! K�rlek ne! - elenged.
- Na, ugye, hogy f�lsz - mosolyog gy�zelem ittasan.
- Kapd be! - d�h�ng�k.
- Vedd el�, cica! - nevet g�nyosan. �, hogy az a...! Komolyan mondom, ha tudn�m, most kiny�rn�m! S�t, nem is! Megk�nozn�m! Hahaha! Gonosz vagyok. De meg�rdemeln�, nem igaz? De! Nagy gondolkoz�som k�zepette, csak most veszem �szre, hogy Kayuu vetk�zni kezdett.
- Te mit csin�lsz? - k�rdezem t�gra ny�lt szemekkel. Ugyanis Kayuu teste egyszer�en ellen�llhatatlan. M�g csak a fels�j�t vette le, de �n m�ris a ny�lamat csorgatom. Sz�rny� vagyok! Na, de akkor is! Azok a kidolgozott izmok, �s az elragad� szemei... Na, nem! Nem szabad, hogy a hat�sa al� ker�ljek! Nem szabad!
- �t�lt�z�k - feleli nemes egyszer�s�ggel. Ez nem igaz! Kihoz a sodromb�l ezekkel a t�m�r v�laszokkal.
- Mi lenne, ha a f�rd�ben tenn�d meg ezt?
- Mi�rt? Tal�n zavar, hogy itt �lt�z�k?
- Igen, meglehet�sen.
- Akkor mi�rt b�mulsz egyfolyt�ban? - piff. Lebuktam. Vajon hogyan magyar�zhatn�m ki magam ebb�l a helyzetb�l? Gyer�nk! Gondolkodj Ayumi! - Nos? �rdekl�dve v�rom a v�laszod - m�r megint g�nyol�dik. Elegem van!
- �hm... csak rajtad felejtettem a tekintetem. Tudod, elbambultam. V�letlen�l sem t�ged b�multalak - el�g �tl�tsz� kifog�s, de h�t, erre tellett.
- Val�ban? - villannak meg szemei, �s ism�t el�ttem terem. - Akkor bizony�ra most is csak bambulni fogsz - let�rdel a fotel sz�l�re, s gyeng�den megnyalja fels� ajkaim. Beleremegek az �rint�s�be. Pr�b�lok elh�z�dni, de nem megy. V�dekez�en �sszez�rom ajkaim. Kayuu nyelve azonban m�ris bebocs�t�st k�r. Nem b�rom! Engedek neki. L�gyan, finoman kezdi a cs�kot. Nyelveink j�t�kosan kerget�znek. Felemel� �rz�s. K�zben akaratlanul is belesimulok �lel�s�be. Kezeimet izmos h�t�n nyugtatom. Hallom a sz�vver�s�t. Csak a leveg�hi�ny miatt v�lunk sz�t. Pirulva oldalra ford�tom a fejem. Sz�gyellem magam. � ad m�g egy puszit cs�kt�l duzzadt ajkaimra, majd visszat�r el�z� foglalatoss�g�hoz. Leveszi nadr�gj�t is. �n ostoba pedig az als�gaty�j�t fix�rozom. Kayuu megfordul, kacsint egyet, majd bemegy a f�rd�be. Sejtettem, hogy nem itt fogja levenni az utols� ruhadarabot, el�ttem. Ez nem �ri!
Mikor visszat�r, egy fel�l kigombolt fekete ing �s egy farmer van rajta. Irt� j�l n�z ki benne. Szerintem direkt sz�vat engem. Nem mondd semmit, helyette elkezd pakol�szni a szob�ban.
- Nem �rtelek t�ged. Egyszer ellenkezel, m�sszor pedig engedsz - sz�lal meg hirtelen.
- Hidd el, �n sem �rtem magam.
- Az g�z.
- Na, ne mondd! - n�zek r� m�rgesen. - K�rdezhetek valamit?
- Rajta.
- Te v�mp�rnak sz�lett�l, vagy v�mp�rr� tettek? - megk�v�lten n�z r�m.
- Mi�rt �rdekel ez t�ged?
- Nem mindegy az neked?
- Ez nagyon bonyolult. - H�ly�nek n�zel?
- Ja, �rtem. Szerinted nincsenek olyan �rtelmi k�pess�geim, hogy felfogjam, amit mondasz.
- Tudod, hogy nem �gy �rtettem.
- Akkor hallgatlak.
- Legyen. �n v�mp�rnak sz�lettem. Tisztav�r� v�mp�r vagyok, nemesi csal�db�l sz�rmazom - na, ne! Biztos azt akarja, hogy a ribanca legyek. - A v�mp�rok vil�g�ban csak a tisztav�r�ek k�pesek v�mp�rr� v�ltoztatni egy embert - basszus. Hisz � engem megharapott. Akkor most v�mp�r leszek?
- �rdekes - n�zek r� semmitmond� tekintettel.
- Ne agg�dj, te nem leszel v�rsz�v�. Nem �llt sz�nd�komban v�mp�rt csin�lni bel�led.
- Megnyugtat� - eleresztek egy cinikus mosolyt. F�l�llok a fotelb�l, �s az �gyra dobom magam. Musz�j megem�sztenem, amit hallottam. - Ezek szerint nem csak tisztav�r�ek vannak.
- Val�ban nem. De ez nem olyan fontos - el�vesz egy poharat az egyik szekr�nyb�l, majd beledob valami kapszul�t, ami a poh�rral �rintkezve piros l� lesz.
- Az mi? - n�zek r� furcs�n.
- V�rkapszula. Amolyan v�rp�tl�, �gy nem kell �lland�an emberekb�l inni... - megissza az italt, majd mell�m fekszik. - Ha akarsz, hazamehetsz.
- Ugyan, dehogy. Sokkal �rdekesebb �gy az �let - mosolygok.
- Te tudod. De ha velem maradsz nem lesz vesz�lytelen az �leted.
- Na, �s? Nem tud �rdekelni. Szeretem a kih�v�sokat �s a vesz�lyt.
- Biztos vagy a d�nt�sedben?
- Igen... Na, v�rjunk csak! Te agg�dsz �rtem?
- Nem, dehogy. Csak nem akarom, hogy azt�n nyavalyogj nekem. - arrog�ns d�g!
- Te arrog�ns d�g... - sziszegem fogaim k�zt.
- T�l sokat k�pzelsz bele a dolgokba. Eszemben sincs agg�dni egy ilyen kis gyerekes cica miatt - n�z r�m kem�nyen - Hisz, m�g azt se tudod, mit akarsz. Komolyan, mint egy �t �ves...
- Na, most fogd be! - kiab�lok r�, majd hirtelen f�l� t�rdelek �s lefogom a kezeit. (Megjegyz�sem: Ha nem hagyja mag�t, tuti nem siker�lt volna. Akkor, abban a helyzetben pont ezt akarta el�rni.)
- Nocsak - n�z meglepetten. Pedig tudom, hogy nem leptem meg.
- Mondd, mit k�pzelsz Te magadr�l? Tal�n fels�bb rend�nek gondolod magad, mert v�mp�r vagy? Szerintem egy arrog�ns egoista barom vagy, aki csak mag�val t�r�dik! Vannak neked egy�ltal�n bar�taid? Ut�llak! - nagyon d�h�s vagyok, mindnet r�z�d�tok.
- Egy v�rsz�v� sosem b�zhat igaz�n senkiben, sz�val a bar�t k�rd�s �rtelm�t veszti. Nem vagyok egoista barom sem, b�r ez relat�v. �s nem ut�lsz - semmi �rzelem nincs ez�st�sen csillog� szemeiben. - J�tszod itt a b�tor kisl�nyt, k�zben pedig egy senki vagy.
- Hm. Igazad lehet. De egy v�mp�r mi�rt besz�lgetne egy senkivel, egy kisl�nnyal? - 1-1 az ar�ny.
- Mert az a kisl�ny egy �rdekes szem�lyis�g, �s a v�mp�r valamif�le k�sztet�st �rez mag�ban, hogy megismerje a kisl�nyt. Az a h�lye, arrog�ns v�rsz�v� szeretn� el�hozni a l�ny igazi val�j�t, hogy soha t�bbet ne �rje rossz! - d�h�sen pillant r�m, de valamif�le gyeng�ds�get is l�tok szemeiben.
- Ezt most mi�rt mondod? - �rthetetlen sz�momra.
- Mert ez az igazs�g, Ayumi - les�t�m pill�im, majd r�d�l�k Kayuu mellkas�ra.
- Sajn�lom. Nem kellett volna mindent a fejedhez v�gnom - suttogok.
- Nem baj. V�g�l is, van, amiben igazad volt. �s am�gy is, nagyon forr�fej� vagy. De semmi gond. Emberi dolog.
- Mintha te t�k�letes lenn�l - morgok.
- �n ezt egy sz�val sem mondtam, cic�m.
- Nem vagyok a cic�d!
- �, dehogynem! Ne ellenkezz - felemeli fejem �s l�gy cs�kot hint ajkaimra. - Hiszen... �lvezed, nem de?
- De... Igazad van - elgondolkodtat�, ami ma t�rt�nt. T�l sok ez nekem egyszerre. Mi�rt vonz�dom hozz�? Mi�rt? Mi�rt pont egy v�mp�rhoz kell vonz�dnom? Ilyen az �n szerencs�m. Sosem �ltem norm�lisnak mondhat� �letet, �s �gy l�tom ez nem fog megv�ltozni. - H�ny �ves vagy?
- Sz�zh�rom.
- Komolyan? - r�k�ny�d�k meg.
- Igen. A v�mp�rok �r�kk� �lnek, ha csak meg nem �lik �ket.
- Woow. T�l �reg vagy Te hozz�m. S�t, mag�znom k�ne t�ged. - kuncogok.
- Nem sz�m�t. Csak, az, hogy itt vagy. K�l�nleges egy l�ny vagy Te. Nem �rtem mi�rt fogt�l meg engem. De mindegy. F�radt vagyok, aludjunk, j�?
- Persze - lecsukom szemeim, �s �rzem, hogy lassan elalszok.

(Ayu megjegyz�se: �s itt v�ge is ennek a "kalandnak". Rem�lem, tetszik nektek az �n kis t�rt�netem.

Owari