20. Nosztalgia egy jeles napon

Most, hogy �gy belegondolok, el�gg� furcs�n hangzik, hogy tisztav�r� vagyok, m�gsem iszom v�rt.
/Pedig �n m�r nagyon v�gyom r�, k�zel 18 �ve nem ittam v�rt. T�nyleg, neked ma van a sz�linapod nem, kicsi l�ny? �r�lj, hogy eddig �lt�l!/
�rzem, �s k�sz a b�kot... Eml�kszem mennyi mindenen kereszt�lmentem, csak hogy ne kelljen azon az undor�t� piros l�tty�n �lnem. �, r�gi sz�p id�k! Akkoriban eszembe se jutott Touya k�zel�be menni, s�t undorodtam t�le.
"- Ha egy ujjal is hozz� mersz �rni, j�gg� v�ltoztatom, �s let�r�m a farkadat..." - milyen sz�p megnyilv�nul�s volt ez Kayuu mondatt�r�b�l. Nem �rt egy kis nosztalgia, na de k�zben haladjunk is lefel� a l�pcs�n. M�r kezdem �rteni mi�rt t�madtak meg a v�rfarkasok, mi�rt b�nt velem Aka �gy, ahogy. Lehet, hogy Gin is csak az�rt csalt meg, mert meg akart v�deni valamit�l? Vagy meg se csalt, �s �n meg vakon b�ztam benne �s elhittem, amit mond? Val�sz�n�leg az akkoriban felt�r� v�rszomjam is a tisztav�r� mivoltom miatt volt. De v�junk csak! Akkor m�g t�bbet hazudtak, mint gondoltam, hiszen ezek szerint er�m se Ez�stt�l sz�rmazik.
/R�szben igazad van, r�szben nem. Ugyanis, a harap�sa ind�tott el mindent. Ha nem harap meg, most nem itt tartan�nk. Viszont minden m�s magadt�l �s t�lem sz�rmazik./
Na, j�, ink�bb nem is r�gom magam ezen, t�rj�k �t m�s t�m�ra. Vajon mi akarhatnak velem k�z�lni a fi�k? M�r nagyon k�v�ncsi vagyok!
Lassan kit�rom a nagyterem ajtaj�t. Hihetetlen l�tv�ny fogad. Ahogy bel�pek, mindenki let�rdel el�ttem.
- Nerine-sama - hajtj�k le fej�ket. Ledermedten �llok, ezt nem tudom mire v�lni.
- Gyere csak - invit�l be Mura.
- �hm... Mi ez?
- Elmondtuk nekik ki vagy Te val�j�ban.
- �gyis csak Mirai miatt tisztelnek - suttogom keser�en.
- �k arr�l nem tudnak.
- Oh, �rtem. De... �hm... A v�mp�roknak meg k�ne �rezni�k egy tisztav�r� jelenl�t�t, nem?
- �rzik is, de csak akkor, ha haszn�lod az er�d. Felfigyeltek r�, hogy n�ha idegen, tisztav�r� energi�t �szlelnek a birtokon. �gy jobbnak l�ttuk, ha k�z�lj�k vel�k az igazs�got. Mellesleg sz�let�snapod van, ha j�l t�vedek - mosolyodik el. - V�gre nagykor� lett�l, milyen �rz�s?
- Bevallom �szint�n, nem arra sz�m�tottam, hogy v�rsz�v�k k�z�tt leszek ezen a napon.
- Ha akarod, elmehet�nk valahov�.
- Nem, nem. J� itt, csak egy �ve m�g nem tudhattam, hogy mit hoz a j�v�. Akkor �nnepelj�nk, ez az �n est�m! Zene van?
- Term�szetesen! - int oda a bandatagoknak, akiket csak most veszek �szre. - Indulhat a banz�j! - kacsint fel�j�k. - T�ncolsz velem? - fordul ism�t fel�m.
- Kiz�rt dolog - h�tr�bb l�pek egyet, hogy nyomat�kot adjak szavaimnak.
- Mi�rt?
- �gy n�zek �n ki, mint a T�ncparkett �rd�ge?
- Aha.
- H�t Te h�lye vagy - nevetem el magam.
- Rem�nytelen - s�hajt egy nagyot. - Akkor, k�rlek, foglalj helyet ott - mutat egy v�r�s sz�fa fel�. - Italt esetleg?
- Nem vagy a szolg�m.
- De, ma igen.
- Valami lik�rt szeretn�k... mondjuk... csoki lik�rt!
- Hozom is - hajol meg j�t�kosan.
- �s Te mit �lldog�lsz ott Gin? �lj le - paskolom meg magam mellett a k�rpitot.
- Nem �rdemlem meg. Olyat tettem Mi Lady, amit �n nem szeretett volna. - Mi Lady? De r�g h�vott m�r �gy. Miel�tt el�sz�r �s utolj�ra lefek�dtem vele j�tszottuk el azt a kis szerepj�t�kot. Mi Lord s Mi Lady pajkos besz�lget�se zajlott le akkor. Hah, �gy �rzem, ez ilyen eml�kfelid�z�s nap lesz.
- Mire c�loz, Mi Lord?
- Csipker�zsika cs�kj�ra, amivel felid�ztem �nben a r�gi id�ket. Ler� Mag�r�l, hogy most is azon gondolkozik.
- Uras�god nagyon �tl�t rajtam, ez egy kicsit zavar�. Na, de hagyjuk ezt a finomkod�st! �lj le �s k�sz! - n�zek r� m�rgesen.
- Mennem kell, m�g dolgom van, Boldog Sz�let�snapot kegyednek! - elindul f�lfel�. Ne!
- Kayuu! - ki�ltok k�ts�gbeesetten ut�na.
- Mi Lady? - mered r�m k�rd�n, de egyben nagyon szel�d is a tekintete. �gy �rzem, itt m�r nem tehetek semmit. � eld�nt�tte mit akar, t�vol maradni t�lem. �s ahogy ismerem �t, nem adja fel egyk�nnyen.
- Semmi... - s�t�m le pill�im. M�r csak t�voz� l�pteinek zaj�t hallom. Van egy olyan �rz�sem, hogy mag�t�l nem is j�tt volna le, de az �n „dr�ga szeret�m” beler�ngatta a dologba. Jellemz�.
- Itt az italod, �des! - huppan le mell�m az im�nt eml�tett.
- K�szi - elveszem a poharat �s finoman belekortyolok. M�reg nincs benne, ez megnyugtat�, �s m�g az �ze is isteni.
- T�rt�nt valami?
- Nem - mosolygok.
- Mi�rt hazudsz?
- Mi�rt k�rdezed, ha tudod, hogy hazudok?
- �t�lom, amikor nem mondasz igazat. Ilyenkor mindig olyan �rz�sem van, hogy nem b�zol bennem sz�z sz�zal�kosan.
- Sajn�lom. Figyelj, egy kapcsolat alapja a bizalom, ha nem b�zn�k benned, nem is lenn�nk egy�tt.
- Mi�rt, egy�tt vagyunk? - k�rdez vissza g�nyosan.
- Ha ezt neked m�g meg kell k�rdezned, akkor eleve van itt valami bibi. - nincs kedvem viccel�dni, nem �rted meg?
- Jaj, ne legy�l m�r ilyen! Tudod, hogy csak sz�vatlak. Fel szeretn�lek kicsit vid�tani. Vagy ink�bb meg akarom �lni azt, aki elrontotta a kedved. B�r sejtem ki volt, �s ellene nincs es�lyem.
- Reita nem rontott el semmit, csak eszembe juttatta a n�hol vicces, izgalmas, de f�j� m�ltat. Ennyi az eg�sz.
- Nem sz�l�tod a nev�n - ezek ut�n ezt Te m�g furcs�nak tal�lod?
- � se tette - b�k�m ki lehangoltan.
- Ugyan m�r! Sz�linapod van, a fen�be is! Ne agyalj ilyeneken! - �lel �t.
- K�sz, j�l esik, hogy mellettem vagy, de most egy kicsit elvonuln�k, ha nem haragszol - hajtom le fejem.
- Vigy�zz magadra! - hirtelen kapom r� a tekintetem, ez most nagyon meglepett. Mi�ta egyezik � bele ilyenekbe? R�ad�sul �n ezt most nem egy p�r �r�s t�voll�tre tervezem.
- Rendben - nem akarok felt�n�st kelteni. Kecsesen fell�pkedek az emeletre, majd a szob�nk ablak�n t�vozok. Bemegyek a k�zpontba, felsz�llok egy buszra, �s meg sem �llok a k�vetkez� v�rosig.

Nagyon ut�lok buszozni. Az a sok tiszteletlen �s egoista ember, aki sz�lmalomharcot v�v a helyek�rt. Egyszer�en ki�br�nd�t�. Am�gy, furcsa ez a hely, eg�szen cs�ndes. Na, j�, hozz� kell tennem, hogy �jjel van. Kinek is jutna esz�be az �jszaka k�zep�n, az utc�n m�szk�lni, a v�mp�rokon k�v�l? Senkinek. Tal�n, ha bemegyek egy sik�torba, t�bb izgalomban lesz r�szem. Meg is teszem!
/B�tor l�nyka vagy Te./
Alig, hogy be�rek, k�t alak jelenl�t�t �rzem meg magam m�g�tt.
- Ki vagy Te idegen, �s mit keresel itt? - k�redzi az egyik. Ezek v�mp�rok.
- Hm?
- V�mp�r vagy, nem igaz? - sz�lal meg g�nyos hangnemben a m�sik.
- Hogy mondt�tok? - elkezd izzani k�r�l�ttem a leveg� �s kim�rten fel�j�k fordulok. �gy eml�kszem, Mura azt mondta, hogy a t�bbiek is akkor j�ttek r�, hogy ki vagyok, amikor az er�met haszn�ltam.
- E... Eln�z�st! Nem ismert�k fel el�sz�r, sajn�ljuk! - talpnyal�k, f�j! �s felt�nt, hogy van itt m�g valaki.
- Nem is baj, �pp ez volt a c�l - mosolyodom el. - Magamra hagyn�tok?
- Persze, �rn�. Engedelm�vel - sz�v�dnak fel. Ez sz�nalmas.
- Engem nem fogsz ilyen k�nnyel ler�zni, v�mp�r! - az utols� sz�t t�m�ny undorral ejtette ki. Ki lehet ez? Csak nem egy vad�sz?
- V�gre el�b�jt�l Te is.
- K�l�n �r�m, hogy egy tisztav�r�t ny�rhatok ki. Igazi tr�fea leszel, picinyem. Csak azt nem �rtem, mit keres itt egyed�l egy ilyen fiatal �s magas rang� sz�rnyeteg?
- Nem vagyok sz�rnyeteg, �n nem iszom v�rt.
- Mi van? Te most t�nyleg ilyen h�ly�nek n�zel? - megr�k�ny�dve k�rdez vissza.
- Gyere ide, �s n�zd meg magad - ingatom a fejem. - M�g szemfogaim sincsenek. Vagy l�tod onnan is, ha mondjuk r�d mosolygok? V�g�l is vad�sz vagy, nem de? Biztos nem vagy h�tk�znapi ember, ha egy�ltal�n ember vagy.
- Ember vagyok! - m�r m�rges a kicsike.
- Tudom, csak gondoltam egy kicsi sz�nt viszek a besz�lget�sbe.
- Hogy lehet az, hogy tisztav�r� vagy �s nem iszol v�rt? Persze ez nem jelenti azt, hogy el is hiszem neked, de �rdekel a magyar�zatod.
- Dehogynem hiszed el. �tl�tok rajtad. Mellesleg nagyon hossz� t�rt�net, �s nem �rek r� - l�pek k�zelebb a fi�hoz. Barna haja van �s elragad� smaragdz�ld szemivel m�reget engem.
- Ne gyere k�zelebb! - szegez r�m egy v�mp�r�l�t. Sz�p kis fegyver.
- Ugyan m�r! Tudod, �n is ki lettem k�pezve vad�sznak, mikor m�g nagyj�b�l ember voltam. Azt a fegyvert k�nnyen legy�z�m, az ink�bb E-szint�ek ellen j�, nem gondolod?
- Az nem lehet! Ki vagy Te? - ereszti le a pisztolyt.
- Ne agg�dj, nem b�natalak! - s�t�lok hozz�. - Nerine vagyok, h�t Te? - jobb, ha m�g nem tudja az igazi nevem. Bar�ti jobbot ny�jtok fel�.
- Shun - r�zza meg kezem.
- �r�ltem a tal�lkoz�snak, Shun - mikor ell�pek mellette, g�nyos mosoly suhan �t arcomon. Rem�lem, nem t�mad h�tba.
- V�rj!
- Mit szeretn�l m�g? �r�lj, hogy �lsz! V�gs� soron olyan vagyok �n is, mint a t�bbi, nem? Ut�lj csak nyugodtan engem is!
- Egy�ltal�n nem olyan vagy!
- Ne �ltasd magad, Shun! H�ny �ves is vagy? Te is el�g fiatalka vagy m�g a szakm�ban. Sokat kell m�g tanulnod! - v�gre �n oktathatok ki valakit! Olyan j� �rz�s! - Hagysz elmenni, vagy meg kell, hogy leck�ztesselek?
- Tizenkilenc vagyok, �s hagylak - hajtja le szomor�an a buksij�t. Aranyos, de lefogadom, mire k�vetkez�re tal�lkozunk, m�r k�zel sem lesz ilyen a szem�lyis�ge. Mert �gy nem tud majd �rv�nyes�lni.
- Helyes - intek neki, �s m�r ott se vagyok. Azt hiszem, ink�bb gyalog megyek hazafel�. Reggelre tal�n ott is leszek.

- Mondd, hol volt�l? - von k�rd�re d�h�sen Touya. M�g vissza se �rek rendesen, de m�ris ez. Most rendesen ki leszek akadva.
- Semmi k�z�d hozz�! - v�gatok el mellette. Ha � �gy, akkor �n is!
- Ayumi! Ne merj itt hagyni!
- Mi�rt? Mi lesz? Meg�lsz? Elhagysz? Megb�ntasz? - vill�mokat sz�rok fel�.
- Mi bajod van, mondd? Agg�dtam �rted!
- Nincs sz�ks�gem az agg�d�sodra! Hagyj�l b�k�n! - szinte beesek a szobaajt�n a m�regt�l, majd j�l be is v�gom. Ez j�l esett.
- Ne csin�ld m�r ezt! - l�p be a veszeked�t�rsam.
- Hogy �n? M�g ide se �rek, de m�ris k�rd�re vonsz! Elegem van bel�led! K�l�nben is, elengedt�l!
- �h, h�lye liba! - megfordul �s kimegy. Az ajt� ism�t hatalmasat csattan. Biztosan igaza van, �s h�lye liba vagyok. De ez most akkor sem esett j�l. Lehet, hogy kicsit t�lreag�ltam a dolgot? Nem igaz, hogy m�r megint elcsesztem mindent! A francba!

Owari!

Itt egy k�p Shun-r�l:
http://www2.shrani.si/files/animeboy624775.jpg

Folytat�sa k�vetkezik...