27. Kelletlen k�zdelem

- Csak nem par�zol?
- Ugyan, �n?! Nem adok m�sok v�lem�ny�re. Ha nem tetszek a fafejeknek, az sem �rdekel. Max meg�lnek, vagy sz�m�znek, vagy mit tudom �n. Tudod mit? Nem is �rdekel.
- Elb�v�l� vagy, biztos tetszeni fogsz nekik - b�gja a f�lembe. Ideges�t� ez a hirtelen szem�lyis�gv�lt�s.
- Ha Te mondod... - n�zek r� furcs�n.
- Itt is vagyunk! - egy hatalmas nagy faajt� egy hatalmas nagy �p�letben, ami tele van cicom�zva mindennel. Nekem valahogy nem j�n be ez a st�lus. - Menj be!
- Te nem j�ssz?
- Nem.
- Mi�rt?
- Mert... - hat�ssz�net. Mintha azt latolgatn�, elmondja-e. - Nem �s k�sz.
- M�rpedig �n n�lk�led nem megyek be.
- Jaj, ne csin�ld m�r ezt!
- Te ne csin�ld ezt! - musz�j mindig felh�znia? - Sz�val mi bajod van?
- A Tan�cs feje a "nevel�ap�m". De valahogy nem j�v�nk ki j�l, mint ahogy azt az eddigiekb�l sejthetted.
- Nehogy m�r ez�rt ne akarj bej�nni! Mi vagy Te, kisgyerek? �llj ki az "ap�d" el�, �s mutasd meg ki vagy! - �t�k bele a v�ll�ba j�t�kosan.
- Hah... - s�hajt. - Rendben - adja meg mag�t. Lassan kiny�lik a pomp�s szerkezet, �gy bel�phet�nk a terembe. Woow! Ez nem semmi. Mindenr�l azonnal les�t a gazdags�g �s a f�ny�z�s. �sszesen t�z nagyobb sz�k van elhelyezve egy t�rgyal�asztal k�r�l, a t�bbi hely jelent�ktelennek t�nik ezek mellett. Bizony�ra a t�z fejes az �r, a t�bbi szem�ly meg csak �gy van.
- �dv�zl�m kisasszony! Elb�v�l�en sz�p ebben a ruh�ban. - l�p el�nk egy fekete, v�llig �r� hajjal rendelkez�, v�r�s szemmel meg�ldott v�rfarkas. Mi�rt v�r�s a szeme? Ez olyan furcsa. Night les�t�tt szemekkel �ll. Akkor � lenne "apuci"? - �dv�z�llek fiam.
- �dv�zl�m ap�m... - sziszegi, majd kelletlen�l meghajol. �n csak egy b�lint�ssal jelzem, hogy tudom�sul vettem a k�sz�nt�st. Kicsit mer�sz dolog, de legal�bb �gy tudni fogja, hogy velem nem lehet pack�zni.
- Nocsak, hallgatagnak t�nik, Ayumi kisasszony.
- Hogy �n? M�gis mit v�r t�lem, uram? Nem adom magam olyan k�nnyen - hat�rozottan besz�lek, m�gsem emelem fel a hangom.
- �lj�n le ide, k�rem - villannak meg szemei, majd egy v�r�s sz�f�hoz vezet. A nagy uraknak ez m�ni�juk? Touyanak �s Kaynak is volt v�r�s kanap�ja.
- M�ris - mosolyodom el. Night engedelmesen mell�m telepedik, m�g az �r el�tt�nk foglal helyet. - �s hol van a t�bbi Tan�cs Tag? - ahogy ezt kimondom, azonnal bemas�rozik a terembe m�g kilenc d�g.
- Itt.
- Megk�rdezhetem a becses nev�t, uram? �n m�r tudja az eny�met, de �n m�g nem tudom az �n�t.
- Kaname. �llok rendelkez�s�re.
- Hogyne. Sz�val Kaname uram, mi�rt szeretett volna �n ilyen s�rg�sen l�tni? Nincs bennem semmi �rdekes.
- T�ved�s, maga nagyon is �rdekes. Csak tudja, biztosnak kell lenn�nk benne, hogy t�nyleg �n a Kiv�lasztott. Vajon t�nyleg �n a megfelel� t�rs Nightnak?
- Ezt hogy �rti? - n�zek a szem�be. Elsz�nt vagyok.
- Al� kell �nt vetni egy pr�b�nak.
- �llok el�be. Mif�le megm�rettet�s m�lt� erre a c�lra?
- Hogy mif�le? Meg kell k�zdened a fiammal. Ha �t kerek percig nem veszted el az eszm�leted, elhiszem, hogy Te vagy a Kiv�lasztott - g�nyos mosolyra h�z�dik a sz�ja. Ezt nem hiszem el. �n nem akarok vele harcolni. Nagyon nem. Seg�lyk�r�en t�rsamra pillantok, aki b�lint�ssal jelzi, hogy egyezzek bele. De mi�rt?
- Rendben - morgom. Felpattanok �s d�h�sen kiv�gtatok a teremb�l. Tudom, hogy ez nem igaz�n m�lt� viselked�s, de m�r nem �rdekel. Elegem van! Egyenesen berontok a szob�mba. H�tamat a hideg falnak vetem, meg kell nyugodnom. Csak azt nem �rtem, mi�rt kavar fel ennyire? Mi van velem?
- Ayumi, j�l vagy?
- Ne! Ne gyere be! Hagyj egyed�l egy kicsit!
- Nem - l�p hozz�m. L�gyan v�gigsim�t arcomon. - Ne agg�dj, ez csak egy harc. Vigy�zok r�d.
- De nem akarlak b�ntani! �s azt sem akarom, hogy Te b�nts! - ford�tom el a fejem.
- Ne �gy fogd fel. Ha ezen t�l vagyunk, minden szakad�k bez�rul k�zt�nk - kedvesen n�z r�m.
- Az nem olyan biztos.
- Nyugodj meg, �s minden rendben lesz - l�gy puszit hint ajkaimra. R�pillantok, majd viszonzom tett�t. Hirtelen �t�lelem. Nem eresztem, nem akarom �t is elveszteni. V�gre j�ban vagyunk erre most meg harcoljak vele. Ilyen nincs!
- Mi�rt vagy ilyen kedves? Te nem...
- De. Kihozod bel�lem a val�di �nemet, amit eddig csak Etanie ismert. Hihetetlen, hogy milyen hat�ssal vagy r�m. Erre m�g sose senki nem volt k�pes. Pedig hidd el, szebbn�l szebb n�k pr�b�lkoztak vele. Tal�n �pp az volt a baj, hogy futottak ut�nam. Te pedig egy igazi kih�v�s volt�l.
- Kih�v�s? Ennek �r�l�k. Szesz�lyes a term�szetem, �gy nem k�nny� engem megh�d�tani.
- Vettem �szre.
- Tudod, ha nem lenn�k neked �g�rve, akkor soha nem tal�lkoztunk volna, �s soha nem kedvelt�l volna meg. Igaz�b�l Te is ellenezted egy kicsit a dolgot, csak pr�b�ltad nem mutatni. Azt akartad elhitetni velem, hogy akarsz engem, mert ez a k�teless�ged. Ez most m�r nem �gy van. Ugye?
- Nem csak kedvellek T�ged. �n...
- Ki ne mondd! - hallgattatom el egy finom cs�kkal. - B�rmit is akart�l, korai m�g.
- Rendben - ingatja fej�t. - Ha neked �gy j�.
- Nekem j�.
- Menn�nk kell. Kaname most azonnal l�tni akarja, hogy megfelelsz-e az elv�r�sainak. R�ad�sul most szinte senki nincs kint, �gy nyugodtan k�zdhet�nk az erd�ben.
- Nagyszer�... - morgok.
- Csukd be a szemed.
- Mi�rt is?
- Odaviszlek. Majd egyszer elmagyar�zom, hogyan kell, de most k�rlek, tedd, amit mondok.
- Legyen - hunyom le pill�im. Sz�d�t� �rz�s k�vetkezik, majd meg�rzem orromban a f�k illat�t �s Zef�r l�gy simogat�s�t. Feln�zek. K�r�l�tt�nk a Tan�cs v�rebei �l�lkodnak, no meg Kaname. Marha j�.
- Adj bele mindent, rendben?
- Megpr�b�lok minden t�lem telhet�t - nyelek egyet. Rossz el��rzetem van. Ki k�ne dolgoznom valami strat�gi�t. Gyors vagyok, nagyon gyors, erre �p�thetek. De sajnos Night sokkal er�sebb, mint �n. Szerintem a nevel�apja is nagyon j�l tudja, hogy es�lyem sincs. Ez �gy nem �ri.
- Min t�r�d a buksidat ennyire?
- Szerinted min? Rajtad.
- Ugyan m�r, vedd laz�n! �n b�zom benne, hogy vagy annyira er�s �s �gyes, mint amennyire kell.
- Te egy�ltal�n nem agg�dsz?
- De, �rted agg�dom. Ha az �leted m�lna rajta, meg�rten�m a viselked�sed. De �gyis hagyn�lak nyerni.
- De h�t az m�lik rajta! Ha nem siker�l teljes�tenem a pr�b�t, elk�ldenek, vagy meg�lnek, �s t�bbet nem l�thatlak... M�rpedig az �letem most itt van... - fordulok el.
- �des, kicsit bele�lted magad a dolgokba, nem? - v�laszol g�nyosan.
- Persze - lobban fel k�r�l�ttem az er�. Na, most m�rges lettem. - Kezdhetj�k, �des?
- L�tod, csak egy kis l�ket, �s m�ris beindulsz. K�v�ncsi leszek, vajon olyan j�l harcolsz-e, mint ahogy cs�kolsz - mosolyodik el. Mi ez a v�lt�s megint? Mi�rt csin�lja ezt velem? Abban leli �r�m�t, ha �n szenvedek?
- Ut�llak - szemeim v�rv�r�s sz�nben kezdenek izzani. �rzem, ez most m�s, mint az eddigi er�. Ezt most a d�h szabad�totta fel, nem az akaratom. Lassan fel� pillantok, majd Kaname-ra, aki egy k�zmozdulattal jelzi, hogy mehet a menet. Night nem teket�ri�zik sokat, azonnal nekem esik. K�szi, rendes vagy!
- Az isten�rt, mutasd m�r meg mit tudsz, kisl�ny! - rivall r�m a roham k�zbe. Biztos ideges�ti, hogy gyors vagyok, �s sim�n kit�rek el�le.
- Gyenge pr�b�lkoz�sok ezek, ne v�rd el, hogy erre b�rmit is l�pjek, �des! - v�gni lehet k�zt�nk a fesz�lts�get.
- Rendben, Te akartad! - megcsillan a szeme, nagyon ravasz. - Nehogy azt hidd, hogy Te vagy a gyorsabb! Tudod, �n is pont annyira vagyok er�s, mint Te. Minden t�ren. Sz�val ne gondolod, hogy es�lyed sincs! �s most bekem�ny�tek, picinyem! - m�g csak k�t perc telt el, de ha �gy folytatja, nyerni fogok. M�g h�rom hossz� perc �s v�ge van! M�r nem is b�nom ezt a harcot, legal�bb kiadok magamb�l mindent. �s val�ban, m�r sim�n utol�r. Remek! Hirtelen meg�llok, p�r ezred m�sodperc alatt �sszegy�jt�m, majd a kezembe �sszpontos�tom az energi�t.
- Ezt neked! - eltal�ltam. Vagy h�sz f�t letarolt, mire siker�lt meg�ll�tania a l�k�st.
- Tudsz Te, ha akarsz! - �ll fel. N�h�ny karcol�ssal meg�szta. Ilyen nincs! - De �n jobb vagyok! - hirtelen villan�s �s m�ris ugyan�gy v�gzem, mint �. Au!
- Kapd be! - fele energi�m pajzsra, a m�sik fel�t pedig t�mad�sba fektetem. J� lesz ez �gy!
- Vedd el�! - fel�m l� valamit, de sim�n meg�ll�tom. - Nocsak. Mi az? Pajzs? Gyorsan �t fogom t�rni.
- Lehet pr�b�lkozni! - sziszegem. M�g egy perc �s v�get �r a szenved�sed! Te tusk�!
- Most v�ged, t�ls�gosan al�becs�lsz engem! - t�mad le hirtelen. Ez t�nyleg f�jt. Id�m se volt v�dekezni, r�ad�sul fels�rtette hasamon a b�rt. Ha ez is �gy fog f�jni, mint a kezem, meg�r�l�k.
- Au... Lehet, hogy igazad van... - t�p�szkodok fel, s let�rl�m sz�m sz�l�r�l a kibuggyan� v�rcseppet. - ... De nem adom fel! Sosem adom fel! - m�r nem kell sokat kib�rnom. Egyenesen nekirontok, nem is gondolkozom, miel�tt cselekszek.
- Nyertem - sz�l, �s k�m�letlen�l a f�ldbe v�g az erej�vel. Valami s�p szer� hangot hallok, letelt volna az �t perc? Akkor mindent elbuktam. �s f�j mindenem. Hogy b�rtam legy�zni Mirait, ha val�j�ban ilyen gyenge vagyok? Egy sz�nalmas, megt�rt n�.
- J�l vagy? - t�rdel le mell�m Night.
- Mit �rdekel az T�ged...? Ah... - ink�bb nem is pr�b�lok meg felkelni.
- Tudod, csak az�rt mondtam azokat a dolgokat, hogy ne f�jjon neked a velem val� harc... Nem akartam �gy elb�nni veled, de nem hagyt�l m�s v�laszt�st... N�mi k�v�nnival�t hagy maga ut�n a harci tudom�nyod... Itt nem el�g az er�... K�rlek, ne haragudj... - teszi kezeit a hasamon t�tong� seb f�l�. - Enyh�tek rajta.
- Night? - kapom el er�tlen�l a csukl�j�t.
- Csak jobb lesz neked, hisz tudod.
- Nem az... Csak... Nem akarlak elvesz�teni... - �lelem �t. Valahogy �rzem, hogy igazat mondd.
- Nem fogsz, hiszen szeretlek T�ged Ayumi, m�g ha nem is tudod beismerni magadnak, �s nem vagy k�pes elismerni, akkor is �gy van.
- Ne... Ne mondd ezt... K�rlek...
- De Ayumi, igenis mondom! - csattan fel. - Szeretlek.
- Night... - s�hajtom, majd lehunyom szemeim.
- Ayumi! Ayumi! Fel ne merd adni, hallod?! Bocs�ss meg! - hallom k�ts�gbeesett hangj�t. Ez az utols� eml�kem, miel�tt v�gleg eszm�letemet vesztem.

Owari!

Folytat�sa k�vetkezik...