33. Fesztiv�l - M�sodik r�sz

(Egy �j dolog, Night-ot �tneveztem Yoru-ra bizonyos okok miatt, az el�z� fejezetekben azonban nem jav�tom ki, a k�pek miatt... Yoru=�j, �jszaka)

- J�l vagy? - k�rdezi azonnal, mikor megmozdulok. V�gre!
- Igen, semmi bajom - mosolygok r�. Az�rt, sz�gyen, hogy csup�n ment�lis er�vel semlegess�g tudtak tenni.
- Te vonzod magadhoz a bajt. Pont a k�t j�madarunkkal kellett �sszetal�lkoznod.
- Kik �k?
- Az ikrek. Nagyon er�s p�ros, egyed�l �n vagyok k�pes legy�zni �ket. Az volt a terv�k, hogy majd �n eljegyzem Nanaot, majd miut�n megkedveltem, el�rulnak �s �tveszik az uralmat. Kapzsi, �nz�, egoista barmok.
- Ha �n nem lenn�k, akkor sem siker�lt volna nekik.
- Igen, de ezt �k nem b�rj�k felfogni a cs�k�tt agyukkal.
- Mi�rt nem iktatod ki �ket?
- De sz�pen fogalmazt�l! Az�rt, mert �kes tagjai az itteni k�z�ss�gnek. Ha baj van, sokat tudnak seg�teni, minden ellens�get k�nny�szerrel elt�vol�tanak. �ltal�ban nyugodtan �lnek, elvonulnak a kis b�v�hely�kre �s ott enyelegnek, nem zavarnak senkit. Csak n�ha ilyen nagy a sz�juk. De meg lett nekik mondja, ha valami nagy bajt okoznak, azonnal meg�l�m �ket. Ez�rt nem mertek veled se jobban elb�nni.
- Szerencs�re - s�hajtom. - Nem �rtettem mi�rt nem �rzek benn�k er�t. �gy m�r vil�gos. A szem�kbe n�zel �s v�ged van. Mire k�pesek m�g?
- Nem csak akkor. Ha egyszer�en csak meg�rzik a jelenl�ted, bef�rk�znek a tudatodba, egy �lomvil�gba kergetnek, ahol sz�rny�s�geket l�tsz, �s lassan bele�r�lsz az eg�szbe. Sz�rny�, de hat�kony.
- Egym�s n�lk�l is megy nekik?
- Igen, de egy�tt sokkal er�sebbek, �s nem utols� sorban, mesterei valamennyi harcm�v�szetnek. Kem�ny ellenfelek.
- �s Te egyed�l le tudod gy�rni mindkett�t?
- Igen.
- Hogyan?
- Azt nem mondhatom meg - pillant oldalra. - Egyed�l �n j�ttem r� a v�laszra, rajtam k�v�l senki m�s. Alku k�t, nem mondhatom el.
- �rtem m�r. Ha nem mondod el senkinek, akkor nem csin�lnak bonyodalmakat. Nem rossz alku.
- Pontosan. Akkor, abban a helyzetben ez volt a legjobb megold�s.
- Ne f�lj, �n meg�rtem - ezzel le is z�rom a t�m�t. - Felk�s�rsz a nevel�ap�dhoz? �gy eml�kszem, jelen�sem van n�la.
- Persze, menj�nk - szerintem mag�ban �r�l, hogy nem k�rdez�sk�d�k tov�bb.
- Nem tudod, mit akarhat? - tudakolom csendesen.
- Szerintem megf�leml�teni, de ne hagyd magad!
- Nem fogom, ebben biztos lehetsz! - ahogy a l�pcs�re �rkez�nk, szinte az �sszes szem r�nk szegez�dik. Vagy ink�bb r�m. �n meg elbambulok a t�megen.
- Gyere m�r! - r�nt mag�val Yoru. Siet�sen l�pked�nk a meredek l�pcs�n.
- Itt is vagyunk - torpan meg, mire neki �tk�z�k. - Kicsit jobban is figyelhetn�l!
- Hagyj�l m�r! - m�rgel�d�k.
- Kaname! Meghoztam Ayut, besz�ljetek nyugodtan, �n addig megnyugtatom a n�pet - s�hajt, �s lel�p. H�t ez marha kedves volt t�led, sz�vem!
- �dv�zl�m, uram! - hajolok meg.
- Erre semmi sz�ks�g, h�nyszor mondjam m�g el?
- Eln�z�st... - motyogom.
- Hogy �rzed magad? Nem b�ntak el veled nagyon az ikrek?
- Nem - vill�mokat sz�rnak fel� a szemeim. Ilyet k�rdezni? Az�rt ez m�r t�lz�s.
- Remek. Akkor r�gt�n a t�rgyra is t�rek. �r�l�k, hogy v�gre eleget teszel a sz�leid k�v�ns�g�nak, ahogy Yoru is. Viszont nem vagyok meggy�z�dve r�la, hogy t�nyleg Te vagy a megfelel� t�rs neki.
- Persze, gondoltam. Ma mindenki ellenem van. Nos, kedves Tan�cs F�n�k Uras�g, mondja, mit v�r m�g t�lem, az isten�rt?! - rivallok r�.
- �, hogy �n? Semmit az �g vil�gon. Csak a lakosoknak is be kell bizony�tanod, hogy j� vezet� vagy. El kell nyerned a bizalmukat.
- Hiszen �k eleve ut�lnak, ez lehetetlen.
- Olyan nincs a mi vil�gunkban, hogy lehetetlen, ezt j�l jegyezd meg kicsi l�ny! Egyszer�en csak pr�b�lkozz.
- Rendben - nincs �rtelme vit�ba sz�llnom vele.
- Vannak, akik szeretik a fiamat, �s mellette �llnak, na �k sz�vesen fogadnak t�ged. Viszont a Takumi f�le t�bor... Ink�bb �k a Te gondod... De b�zom benne, hogy megbirk�zol a feladattal.
- �s higgyem is el, hogy �nben semmif�le h�ts� sz�nd�k nincs?
- Azt hiszel kedvesem, amit akarsz. �n elmondtam az �ll�spontomat, semmi bajom az eljegyz�ssel, de ha lenne se tehetn�k ellene semmit, sz�val �gyis mindegy. K�rsz egy cs�sze te�t? - ny�jt fel�m egy porcel�n cs�sz�t. Mintha �pp nem is fontos dolgokr�l lenne sz�. Ez �r�let!
- �h, menjen a fen�be! - l�k�m ki a kez�b�l a forr� italt.
- Na de kisasszony! Hol itt az etikett?
- Fogja be! Nem �rdeke,l mit mondd, nem fogok bed�lni a maga aljas kis tr�kkjeinek!
- Azt bizony j�l teszed - neveti el mag�t. - K�sz�ntelek a v�rfarkasok �r�lt vil�g�ban! - fordul fel�m fenyeget�en, majd fel�ll a k�nyelmes kis karossz�k�b�l.
- Mit akar? - kezdek el h�tr�lni.
- Semmit - mered r�m �rtatlanul. - H�j, mindenki! - fordul a lenti t�meg fel�. - Bemutatom Yoru jegyes�t, Ayumi Nerine kisasszonyt! - r�nt a korl�thoz. - Hajoljatok meg �j �rn�t�k el�tt!
- Maga meg�r�lt? Engedjen m�r el! - addig r�ngat�zok, am�g el nem ereszt. A csukl�mat szorongatva letekintek. Ezt nem hiszem el! Mindenki let�rdel, �s lehajtott fejjel elmondanak egy k�sz�nt�st:
- �dv�z�lj�k, �rn�nk! - ilyen nincs! �n ezt nem akarom! Ijedten kezdek el lefel� rohanni, menek�lni ebb�l a helyzetb�l. �n sosem akartam ir�ny�t� lenni, �n csak egy b�k�s �letre v�gytam!
- Ooi! Ayumi! Mi baj van?! V�rj m�r meg! - �v�lt�zik a p�rom. Egy �r�kk�val�s�gnak t�nik, mire �tv�gok a t�megen. Minden l�ptemet meglepett pillant�sok k�s�rik. Ez nem j�, ez nagyon nem j�!
- Ayumi! - Yoru csak akkor tud elkapni, mikor m�r elhagytam a f�teret. - Mi t�rt�nt?
- �n ezt nem akarom! Nem akarok �rn� lenni, nem akarom, hogy kiv�telezzenek velem, nem akarom ezt az eg�szet! - kiab�lok, pedig � agg�dik �rtem. Kiadok magamb�l mindent.
- Csss! - �lel mag�hoz. - Nagyon megijedt�l, l�tom rajtad. Nyugodj meg egy kicsit, �s pr�b�ld pozit�van �rt�kelni a dolgokat.
- K�nny� azt mondani! Nem neked kell ennyi mindenkinek megfelelned!
- Azt hiszed, csak neked vannak gondjaid? Nem Te vagy a vil�g k�zepe, �desem! Nekem is ugyan �gy meg kell felelnem az �sszes elv�r�snak, de nem adom fel! Nagyon el vagy Te k�nyeztetve, ha m�r egy ilyen apr� akad�ly l�tt�n visszavonul�t f�jsz... - n�mi csal�d�st v�lek felfedezni szavaiban. De igaza van. A francba!
- Sajn�lom! - b�jok hozz�. - �n csak...
- Tudom. Kicsit elt�r�tettek a helyes �tr�l, pont ez volt "ap�m" c�lja.
- Gomenasai - elkezdem a f�ldet fix�rozni.
- M�g jav�thatsz rajta! Gyere, menj�nk vissza, �s �rezz�k j�l magunkat! Hiszen ez m�giscsak egy �nneps�g!
- Hai! - l�k�m el, majd vid�man futni kezdek. - Na, mi van? Lass� vagy! - ny�jtom ki r� a nyelvem. - Az utols� egy baka!
- Ezt m�g megb�nod! - t�p�szkodik fel.
- K�tve hiszem! Utol se �rsz! Haha!