A K�nai N�pk�zt�rsas�g, ismertebb nev�n csak K�na (egyszer�s�tett k�nai ir�sm�ddal 中华人民共和国, pinjin: Zhōnghu� R�nm�n G�ngh�gu�) Kelet-�zsia legnagyobb orsz�ga, amely egyben t�lmutat r�gi�j�n, mivel mind K�z�p-�zsi�ban, mind a tengeren vannak ter�letei. Az orsz�g 1949-t�l kezdve kett�osztva �l: a K�nai N�pk�zt�rsas�g, Peking (北京, B�ijīng) f�v�rossal, illetve a Tajvan (台灣, Ta�wān) szigete �s annak k�rny�k�b�l �ll� K�nai K�zt�rsas�g, Tajpej f�v�rossal. Eleinte az ut�bbit ismert�k el nemzetk�zileg (m�g az ENSZ Biztons�gi Tan�cs�ban is tajvani k�pvisel�k �ltek), �m az 1970-es �vekben tapasztalt amerikai-k�nai k�zeled�s ut�n megv�ltozott a helyzet. B�r ma nem tekintik �n�ll� �llamnak Tajvant, az amerikai er�k mindeddig megakad�lyozt�k, hogy a K�nai N�pk�zt�rsas�g bekebelezze.

A k�t �llam elt�r�en fejl�d�tt a 20. sz�zad v�g�n. Az �let rengeteg ter�n m�s-m�s szok�sok alakultak ki. M�g a sz�razf�ld�n Mao Ce-tung �ltal 1956 �s 1958 k�z�tt folyamatosan bevezetett egyszer�s�tett k�nai �r�sm�dot haszn�lj�k, Tajvanban m�g mindig a trad�cion�lis �r�sjelekkel �rnak.

K�na a vil�g leg�sibb folyamatos civiliz�ci�ja, amely m�r mint az �korban �n�ll� kultur�lis egys�get alkotott, �s igen fejlettnek sz�m�tott. Sz�mos, Eur�p�ban csak j�val k�s�bb megismert tal�lm�ny (nyomtat�s, puskapor, porcel�n, selyem) m�r az �korban ismert volt K�n�ban. Az egys�ges birodalom (i. e. 221-es) megalakul�sa �ta l�nyeg�ben egys�gben, a k�l�nb�z� dinaszti�k vezet�s�vel �s a t�bbi kult�r�t�l elz�rva fejl�d�tt eg�szen a 19. sz�zadig, amikor is az angolok f�lgyarmati sorba tasz�tott�k. Eg�szen a 20. sz�zad k�zep�ig a k�l�nb�z� nagy- �s k�z�phatalmaknak kiszolg�ltatva, k�zben egy rendszerv�lt�st �t�lve, 1949-ben a sz�razf�ld�n ism�t bek�sz�nt az egys�g, megalakul a jelenleg is fenn�ll� K�nai N�pk�zt�rsas�g, a demokrat�k kiszorulnak Tajvan sziget�re.

K�na, a j�v�beli szuperhatalom, ma a vil�g harmadik katonai, m�sodik gazdas�gi potenci�lja, a vil�g legn�pesebb �llama (1,3 milli�rd lakossal), �m a jelenleg m�k�d� n�pess�gszab�lyoz�si program miatt hamarosan meg kell v�lnia ett�l a rangj�t�l. Mindazon�ltal, meg kell eml�teni, hogy a vil�g k�l�nb�z� ter�letein (els�sorban D�lkelet-�zsi�ban �s a fejlett nyugati �llamokban) jelent�s k�nai etnikum �l.

 

K�nai N�pk�zt�rsas�g
中华人民共和国
Zhōnghu� R�nm�n Gòngh�gu�

Z�szl� C�mer
Mott�: nincs
Himnusz: 义勇军进行曲 (Az �nk�ntesek menete)
F�v�ros	Peking (Beijing) 39�55′ 116�23′
Legnagyobb v�ros	Sanghaj (Shanghai)
Hivatalos nyelv(ek)	Mandarin
�llamforma	Kommunista p�rt�llam (N�pk�zt�rsas�g)
- Eln�k	Hu Jintao
- Minisztereln�k	Wen Jiabao
F�ggetlens�g
- a K�nai N�pk�zt�rsas�g kiki�lt�sa	1949. okt�ber 1.
Ter�let
- Teljes	9 572 419 km² (4.)
- ebb�l v�z (%)	2,8%
N�pess�g
- 2007-es adatok	1 315 884 000 (1.)
- N�ps�r�s�g	137,5 / km² (72.)
GDP (PPP)	2005-�s adatok
- Teljes	9,41 trilli� $ (2.)
- Egy f�re jut� GDP	7 204 $  (84.)
HDI (2003)	0,755 (85.) – k�zepes
P�nznem	Renminbi – J�an (RMB¥)
Id�z�na	UTC +8
TLD	.cn
H�v�sz�m	+86

A „K�na” sz� val�sz�n�leg n�met k�zvet�t�ssel az angol nyelvb�l sz�rmazik. Az angol China �s Sino- sz� val�sz�n�leg a Qin (秦) dinasztia nev�b�l sz�rmaztathat�, b�r egyes elk�pzel�sek szerint a tea (茶, ch�), illetve a selyem (丝, sī) sz�ban keresend� a sz� eredete.