|
Fldrajza
Fldrajz
Domborzat
Kna legnagyobb (mintegy hromnegyed) rsze magashegysg. Csak keleten, a tengerpartok kzelben, a nagy folyk als szakasza mentn vannak hatalmas, termkeny alfldek.
Legmagasabb pontja: Mount Everest (珠穆朗瑪峰, Zhumulangma Feng): 8 848 m
Legalacsonyabb pontja: Turfni-mlyeds (吐魯番盆地, Tulufan Pendi): -154 m
Vzrajz
Legnagyobb folyk: Jangce (长江, Chang Jiang), Srga foly (黄河, Huang He), Xi Jiang (西江), Amur (黑龍江, Heilong Jiang), Songhua Jiang (松花江), Brahmaputra (雅鲁藏布江, Yarlung Tsangpo Jiang), Tarim (塔里木河, Talimu He), Yalong Jiang (雅砻江), Yalu Jiang (鸭绿江), Indus (印度河, Yindu He), Mekong (湄公河, Meigong He).
Legnagyobb tavak: Dongting-t (洞庭湖, Dongting hu), Kuku-nr (青海湖, Qinghai Hu), Hanka-t, Poyang-t (鄱阳湖, Poyang Hu), Lop-nr , Tai-t (太湖, Tai Hu), Nam-t, Siling-t, Hongcei-t (洪泽湖, Hongze Hu), Hulun-t
ghajlat
ghajlat: Az orszg dli terletein a szubtrpusi monszunghajlat az uralkod. Az szaki, tengerhez kzeli vidkeken a nedves kontinentlis, beljebb szraz kontinentlis, illetve Bels-Monglia egyes vidkein a mrskeltvi sivatag ghajlat jellemz. A magashegysgekben s Tibetben hegyvidki ghajlat van.
lvilg, termszetvdelem
A knai gazdasg ersdsvel prhuzamosan n a krnyezetszennyezs, amely az egsz Fldre hatssal van: hetente mintegy kt j ermvet adnak t Knban, amelyek mkdse a globlis felmelegedsi vlsgot is egyre fokozza.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
