T�rt�nelme

K�na az egyik leg�sibb civiliz�ci�. A S�rga foly� �venk�nti �rad�sai sor�n lerakott term�keny hordal�kon m�r az i. e. 6. �vezredben kialakult a f�ldm�vel� �letm�d.

A mondabeli els� k�nai cs�sz�r Huang Di, i. e. 2100-ban megalap�tja az els� k�nai �llamot a mai Peking k�rny�k�n, majd megkezd�dik a t�bbi k�nai kir�lys�g kialakul�sa is.

A Qin-dinasztia, majd az azt k�vet� Han- �s Jìn-dinasztia uralkod�sa sor�n K�na �ri�si fejl�d�sen megy kereszt�l. Azonban a vir�gz�snak a hunok i. sz. 316-os h�d�t�sa vet v�get, amely k�vetkezt�ben K�na 589-ig sok r�szre szakadva marad. Az 589-ben, a Sui-dinasztia �ltal egyes�tett K�na, k�s�bb a Tang-dinasztia vezet�s�vel 875-ig ism�t egys�ges, amikor is sok fejedelems�gre esik sz�t, elj�n az „�t dinasztia kora”, amely 960-ig tart. A Song-dinasztia vezet�se alatt K�na �jraegyes�l, am�g 1127-es dzs�rcsi h�d�t�s, majd az 1279-es mongol bet�r�s ut�n v�get �r a k�nai uralkod�k kora. 1279-ben Kubil�j mongol vez�r lesz a k�nai cs�sz�r, megalap�tja a Yuan-dinaszti�t, amely hely�be 1368-ban a Ming-dinasztia l�p. V�g�l, 1644 �s 1911 k�z�tt a mandzsu Qing-dinasztia uralkodik. Ez a dinasztia h�zza meg K�na jelenlegi hat�rait, amint elfoglalja Tajvant �s Tibetet, valamint megegyezik K�na �szaki hat�r�r�l Oroszorsz�ggal. A terjeszked�s a 18. sz�zad v�g�ig tart, amikor is meghal Qianlong cs�sz�r �s megindul K�na boml�sa.

Az 1842-es, majd 1856-60-as �piumh�bor�k sor�n K�na l�nyeg�ben angol f�gg�s�gbe ker�l. K�zben az elnyomott t�megek egyre n�velik erej�ket, az 1901-ben levert boxerl�zad�s ut�n, 1911-ben polg�ri demokratikus forradalom d�nti meg a cs�sz�rs�got, k�zt�rsas�g alakul. Azonban hamar k�osz keletkezik az orsz�gban, ahol nem ritka az intervenci�, els�sorban Jap�n �s Anglia r�sz�r�l. A k�zben megalakul� n�pi egys�gfront 1925-ben polg�rh�bor�ba kezd, amely 1949-ig k�l�nb�z� okok �s elvek ment�n folyamatosan tart. Ekkor a kommunist�k a sz�razf�ldr�l kiszor�tj�k a Kuomintang p�rtot (Nemzeti P�rt) Tajvan sziget�re, l�trej�n a Mao Zedong (Mao Ce-tung) vezette K�nai N�pk�zt�rsas�g, �s 1950-ben Tajvanon a K�nai K�zt�rsas�g. 1958-ban Mao meghirdeti a szt�linista politik�t �tvev� „Nagy ugr�st”, amely az 1966-69-es kultur�lis forradalomban teljesedik ki.