A k�naiak nyelvi elvei k�l�nb�znek a nyugatiak�it�l, r�szben a k�nai �r�sjelek egys�ges�t� hat�sa miatt, r�szben K�na Eur�p�t�l k�l�nb�z� t�rsadalmi �s politikai fejl�d�se miatt. M�g a R�mai Birodalom elt�n�se ut�n Eur�pa nemzetekre oszlott, melyek azonoss�g�t gyakran nyelv�k adja, K�na ugyanekkor meg�rizte kultur�lis �s politika egys�g�t �s a birodalomban k�z�s �rott szabv�nyt tartott �rv�nyben, noha a besz�lt nyelvek k�l�nb�z�s�ge �sszehasonl�that� az eur�paiak�val. Ennek eredm�nyek�ppen a k�naiak �lesen megk�l�nb�ztetik az �rott nyelvet (wen/文) �s a besz�lt nyelvet (yu/语). Az �rott �s besz�lt form�k egys�ges megk�l�nb�ztet�se kev�sb� szigor� a k�nai nyelv eset�n, mint a nyugatiak eset�n. Az �r�sra K�n�ban egyetlen szabv�ny van mindm�ig.

A k�nai nyelv nem egys�ges, hanem t�bb �n�ll� nyelvre (nyelvv�ltozatra) oszlik. Ezek a nyelvek egy m�shonnan sz�rmaz� k�nai sz�m�ra �rthetetlenek, b�r szok�sos jelens�g, hogy a k�naiak t�bb nyelvv�ltozatot is ismernek. Az orsz�g nagy r�sz�n a mandarin nyelv (putonghua) az elterjedt, amely egyben K�na, Szingap�r �s Tajvan hivatalos nyelve, de jelent�s m�g a vu (wu) �s a kantoni nyelv is, amely Maka� �s Hongkong k�l�nleges st�tus� ter�letein hivatalos nyelv.

A trad�cion�lis k�nai �r�st, amely mintegy 3000 �ve l�tezik, m�r csak Tajvan sziget�n haszn�lj�k. A karakterek nyolcf�le (illetve azok vari�nsai) von�sb�l �p�lnek fel. Minden karakter egy sz�tagot(k�nai sz�tagot), a legkisebb jelent�ssel b�r� egys�get jel�li. Valamennyi karakter tartalmazza a 214 jelent�st� egyik�t, amely alapj�n rendszerezhet�ek a karakterek.

A Mao Ce-tung �ltal bevezetett egyszer�s�tett k�nai �r�st haszn�lj�k a K�nai N�pk�zt�rsas�gban. Az egyszer�s�tett �r�sban is vannak a trad�cion�lis jelekkel egyez� karakterek, de sok bonyolult (sok von�sb�l fel�p�l�) jel helyett annak leegyszer�s�t�s�t vagy egy teljesen �j karaktert haszn�lnak. Az �r�s elterjed�s�nek k�sz�nhet� az analfabetizmus visszaszorul�sa, mivel az egyszer� �r�sjeleket a munk�sok, falusiak is k�nnyen meg tudj�k tanulni. A modern k�nai nyelvben egyre t�bb k�t- �s t�bbsz�tag� sz� jelenik meg, amely azt is jelenti, hogy a le�r�sukhoz is t�bb karakter sz�ks�ges.

• Valamennyi nyelvj�r�s ton�lis
• �ltal�ban egy sz�tag m�r �n�ll� jelent�ssel b�r� egys�g
• L�teznek a nyelvben k�l�nb�z� �n�ll� jelent�s n�lk�li sz�tagok, amelyek a mondatban m�dot, inton�ci�t �s id�t jel�lnek.
• Jellemz�ek az ige ut�n kapcsol�d�, ir�nyults�got kifejez� igek�t�k.