K�na GDP-je (1960-2005).

1978-t�l kezdve a K�nai Kommunista P�rt folyamatos l�p�seket tett a tervgazdas�g piacgazdas�gg� alak�t�s��rt. A mez�gazdas�gban felhagytak a kor�bbi er�szakos kollektiviz�l�ssal, helyette �tt�rtek az �llami gazdas�gokra. A szolg�ltat�sban �s a k�nny�iparban megjelenhetett a mag�nszf�ra, amely az orsz�g meghat�rozott ter�letein egyben k�lf�ldi v�llalkoz�k odatelep�l�s�t is jelentette. A p�rt befoly�s�t a gazdas�g minden ter�let�n cs�kkentett�k, a helyi hat�s�gok, illetve a v�llalatok vezet�s�ge kapta k�zbe az ir�ny�t�st. �gy K�n�ban l�trej�tt a szocialista piacgazdas�g.

Ez a gazdas�gpolitika meghozta a gy�m�lcs�t: 20 �v alatt megn�gyszerez�d�tt az orsz�g GDP-je. K�na jelenleg a vil�g hatodik gazdas�gi potenci�lja, amelyet els�sorban nagy lakoss�g�nak k�sz�nhet (1,3 milli�rd f�), mik�zben m�g mindig csak kb. 1100 $ jut egy k�nai lakosra. A K�na gazdas�g minden �vben jelent�sen gyarapszik, �vente 8 – 11%-kal n� a GDP, amely ha folyamatos marad, K�na hamar jelent�s gazdas�gi t�rs�gg� n�het �ri�si piaccal. 2006-ra K�na v�lt a vil�g 4. legnagyobb gazdas�g�v�, megel�zve Nagy-Britanni�t.

Hongkong

K�na deviza tartal�ka 2006 v�g�n el�rte az 1550 milli�rd doll�rt, ami 342 milli�rd doll�rral t�bb, mint egy �vvel kor�bban. (forr�s: Fitch Ratings-2007.03.22)