Kultrja
Kultra
Tudomny, tallmnyok
Kna tudomnyos lete az kortl kezdve igen fejlett sok tudomnygat tekintve.
Tovbb jelents knai eredmnyek szlettek a kmia s a biolgia terletn is.
Kna rengeteg tallmnnyal rendelkezett, amely Eurpban csak jval ksbb honosodott meg.
Hagyomny s nprajz
A knai kultra a tbbi fejlett kultrtl elzrva fejldtt. Rgijban meghatroz jelleggel br, mind Japnra, mind Korera, mind Vietnamra komoly hatst gyakorolt.
Mindamellett, Knban egyfle kulturlis soksznsg is jellemz. Amelyet az is jl mutat, hogy hrom letfilozfia: a taoizmus, a konfucizmus s a buddhizmus is elterjedt.
A knai rs kb. 3000 ve szletett meg; a jellegzetes, sztagokat jell knai karakterek azta hasznlatban vannak, igaz csak Tajvanon s Japnban. A Knai Npkztrsasgban 1956- 58-ban bevezetett egyszerstett knai rsmd a hivatalos.
Az rs mindig is fontos szerepet jtszott a knai kultrban. Nemcsak a klnbz filozfiai s tudomnyos munkban, hanem a kzigazgatsban is hasznlatos volt. A hivatalnoki rteg is rsos versenyeken vlasztottk ki, illetve a kalligrfia s knai szpirodalom is mindig virgz mvszeti g volt.
Knban az ptszet is meghatroz mvszeti g. A mvszet ezen gnak a legszebb alkotsai a pagodk. A knai festszet is rendkvl jellegzetes, az eurpaitl ersen eltr, a 19. szzadban a kurizumokat keres Eurpban hamar meghonosodott.
Az elbbiek mellett a knai zene is egyedlll. Hangsklja eltr az eurpai nyolcfoktl, helyette pentaton sklja van, mivel egy oktvban csak t hang tallhat. Jellegzetes knai hangszerek: cseng, hsziao s az erhu.
Pr jellegzetes knai tallmny
|