A cikk keleti �r�sjegyeket tartalmaz T�bbnyelv� t�mogat�s n�lk�l a kelet-�zsiai �r�sjegyek hely�n n�gysz�g, k�rd�jel vagy m�s �rtelmetlen jel �ll.

漢字 hànzì (hance), hancsa, kandzsi… a hagyom�nyos k�nai �r�sban �s m�s nyelvekben

汉字 hànzì az egyszer�s�tett k�nai �r�sban

A k�nai jelek neve mandarin k�nai nyelven hànzì, jap�nul kandzsi, koreaiul hancsa vagy hanmun, vietnamiul pedig h�n tự, ami azonban nagyon k�nai v�ltozatnak min�s�l, ez�rt leggyakrabban ink�bb chữ nho-k�nt emlegetik (字儒). (Ahogy a legt�bb k�nai eredet� sz�n�l, a morf�m�kat itt is felcser�lt�k.) A modern �rott k�naiban a bet�ket vagy hagyom�nyos k�nai jelekkel �rj�k (Tajvanon �s Hongkongban) vagy egyszer�s�tett k�nai �r�ssal (a kontinent�lis K�n�ban, Malajzi�ban �s Szingap�rban).

K�naiul egy sz� vagy kifejez�s (詞/词 c�, sz�egys�g) egy vagy t�bb �r�sjelb�l (字 zì) �ll, p�ld�ul a 漢字/汉字 hànzì kifejez�s kett�b�l. Minden k�nai �r�sjelet egy sz�tagk�nt olvasnak minden ma l�tez� k�nai nyelvj�r�sban, jap�nul azonban egy kandzsi t�bb sz�tag� is lehet. A r�gi k�nai nyelvben el�fordult a m�ssalhangz�-torl�d�s, �s nem volt ton�lis, ellent�tben a maival. A 角 jiǎo sz�t klaknak ejtik �k�naiul.

A jap�n, koreai �s vietnami nyelv nem rokona a k�nainak, �s sokat kellett m�dos�tani a jeleken, hogy alkalmasak legyenek egy nagym�rt�kben k�l�nb�z� nyelvtan� nyelv lejegyz�s�re. T�bb esetben is a k�nait�l elt�r� jeleket alkalmaznak ugyanannak a fogalomnak a kifejez�s�re, �s a hasonl� alak�, egyforma jelent�s� jeleket is apr�bb k�l�nbs�gekkel �rj�k. P�ld�ul a fekete, amit jap�nul �gy �rnak: 黒 (kuro �s koku), k�naiul pedig �gy: 黑 (hēi). A 20. sz�zadban a kontinent�lis K�n�ban t�bb ezer egyszer�s�tett k�nai �r�sjegyet vezettek be, �gy m�sk�ppen �rj�k ugyanazt a fogalmat (egyszer�s�tett �r�sjegyekkel, a kontinensen �s Szingap�rban, m�g hagyom�nyos �r�sjegyekkel Tajvanon �s Hongkongban).

Emiatt, k�l�n�sen K�n�ban �s Jap�nban, ahol a legink�bb haszn�lj�k a k�nai �r�st, gyakran sz�ks�ges megk�l�nb�ztet�st tenni a k�nai �s jap�n �r�sjelek k�zt. Legk�nnyebben ezt a hanzi �s kandzsi szavak haszn�lat�val lehet el�rni.

Ahogy a latin �r�s bet�inek megvan a maguk saj�tos alakja (a kisbet�k nagyj�b�l kerek alak�ak), �gy a k�naiaknak is: t�bb�-kev�sb� n�gyzetesek. A t�bb r�szb�l �ll� �r�sjeleket az �sszhang kedv��rt �sszenyomj�k. Emiatt a kezd�k gyakran n�gyzeth�l�s pap�ron gyakorolnak, a k�naiak pedig n�ha „n�gyzetes bet�k”-nek h�vj�k az �r�st (方块字 fāngkuài zì).

A legr�gebbi k�nai �r�s, melyr�l m�r biztosan tudni, hogy �r�s, a nehezen �rthet� j�scsontok sz�vege (甲骨文 jiǎgǔw�n) a k�s�i Sang-dinasztia idej�b�l, i. e. 1200 k�rny�k�r�l. A 2500 ismert �r�sjelb�l csak kb. 1400 azonos�that� k�s�bbi k�nai �r�sjelekkel, ez�rt ezeket el tudj�k olvasni.

Egyes feltev�sek szerint az �r�st nem a k�nai nyelvhez tervezt�k, s�t, lehet, hogy nem is sino-tibeti nyelvnek, mert nem t�kr�zi pontosan a k�nai morfol�gi�t. Ez k�r�lbel�l olyan, mintha magyarul ugyanaz az �r�sjel lenne a „meg�lni” �s a „meghalni” fogalmak kifejez�s�re, de m�s jel�ln� a meleget a „meleg van ma” �s a „meleg�tsd meg a vizet” mondatokban. B�r a k�vetkez� dinasztia minden bizonnyal Han-k�nai volt, a Sangokr�l nem tudni, milyen n�pcsoporthoz tartoztak, az egyik lehet�s�g szerint a mia�hoz (苗). Az els� miao kir�lys�g, melyr�l feljegyz�sek maradtak fenn, a Dzsiuli. Az � �seik lehettek a liangzsuk, akik feltehet�leg feltal�lt�k ezt az �r�st. Egy k�nai legenda szerint Dzsiulit egy katonai sz�vets�g gy�zte le, melyet Huang Di (黃帝) �s Jandi k�t�tt, a Han-k�naiak �seinek, a Huahszia (華夏) t�rzsnek a vez�rei, akik meg akart�k szerezni a teljes Huang He-v�lgyet. Veres�g�k ut�n Dzsiuli n�p�b�l azok, akik nem olvadtak be a gy�ztesek k�z�, d�lre vonultak, �s kett�v�ltak, megalkotva a miao �s a li n�peket.

A ji �r�s is r�gi, �s fel�letesen hasonl�t a k�naira, de �gy t�nik, nem bel�le sz�rmazik. Lehets�ges, hogy a k�nai �r�s mint�j�ra alakult ki, de az is lehet, hogy a ji �s a k�nai mindkett� k�z�s �st�l sz�rmazik, p�ld�ul az j�scsontokon l�that� �r�sb�l.

Az els� �r�sjegyre eml�keztet� �br�k Kr.e 5-3000 k�z�tt k�sz�lt cser�ped�nyeken l�that�k. Az els� val�di �r�sjegyek a Kr.e. m�sodik �vezred m�sodik fel�b�l sz�rmaz� j�sl�csontokon tal�lhat�k, mely egy kezdetleges k�p�r�s csontokra, tekn�sp�nc�lra v�sett nyomait �rzik; ezeket legink�bb j�sl�sra haszn�lt�k. (1899-ben fedezte fel egy k�nai tud�s, hogy a gy�gyszer�zletekben „s�rk�nycsont” n�ven �rult csontokra furcsa �br�k vannak v�sve, amelyek hasonl�tanak az �r�sjegyekre – �gy ker�ltek el� a k�nai �r�sbelis�g legkor�bbi eml�kei.) Kr.e 221-206 Csin Si-huang cs�sz�r idej�n egy f�lig-meddig legendai alak, Cang Csie e k�p�r�s felhaszn�l�s�val alkotta meg a k�nai �r�s els� hivatalos v�ltozat�t, a „kispecs�t �r�st”. A „kispecs�ttel” egy id�ben alakult ki a „kancell�r �r�s”, amely a kispecs�t �r�sjegyek rajz�nak leegyszer�s�t�s�vel, von�sainak kiegyenes�t�s�vel gyorsabb, k�nyelmesebb a haszn�latot tett lehet�v�, m�sr�szt a Han-kort�l (Kr.e. 206-Kr.u.8.) kezdve a kor�bban haszn�latos fa �s bambuszlapok helyett egyre ink�bb selyemre, majd pap�rra �rtak. Mivel �j eszk�zzel �rtak �j anyagra, az �r�sjegyek rajzolata is megv�ltozott. A 2-4. sz�zad folyam�n az �r�sjegyek elnyert�k v�gs� form�jukat, ez az �n. „standard �r�s”, amely a kancell�r �r�sra �p�l. Mik tulajdonk�ppen a k�nai �r�sjelek? K�pek, piktogramok? Csak kicsiny r�szben. A jelek egy r�sze – Hszu Sen, az i. sz. els� sz�zadban �lt sz�t�rk�sz�t� szerint – n�gy sz�zal�ka piktogramma, amely konkr�t t�rgyat �br�zol: ezek neve hsziang-hszing-zi, „a k�pek form�j�nak jele”. Egy sz�zal�kuk zsi-si-zi, „a mutat�s feladat�nak jele”, azaz elvont fogalmat jelent� ideogramma. Tizenh�rom sz�zal�kuk huj-ji-zi, „a meg�rt�s jele”: ezek �sszetett jelek, �sszet�telek, amelyek jelent�se az alkot�elemekb�l k�vetkeztethet�. Nyolcvank�t sz�zal�kuk pedig hszing-seng-zi, „forma �s hang jele”, a fonogramm�k, azaz olyan jel, amelynek egyik �sszetev�je a jelent�sre utal, a m�sik pedig a hangz�sra. A cs�sz�rs�g buk�sa ut�n, 1919-ben �j nyelvegys�ges�t� mozgalom indult. Kidolgozt�k a „nemzeti nyelvnek” (kuo-j�,国语) nevezett mesters�ges nyelvet, amely nagy r�szben a hivatalnoknyelven alapult de azt megtiszt�tott�k minden t�jnyelvi von�s�t�l. A t�rt�nelmi k�r�lm�nyek miatt a kuo-j� haszn�lata nem v�lhatott �ltal�noss�, de Tajvanon ma is ez a hivatalos nyelv. Az 1949-es kommunista hatalom�tv�tel ut�n �jra napirendre t�zt�k a nyelvegys�ges�t�s k�rd�s�t, s kidolgozt�k a kuo-j�h�z igen k�zel �ll� putunghu�t ( 普通话k�znyelv), az�ta ez a K�nai N�pk�zt�rsas�g hivatalos nyelve.

K�nai Kultur�lis �s M�v�szeti K�zpont ShuFa �s Fest�szet Tagozat�n Lu YuHua m�v�szn� csendes �tmutat�saival b�rki szabadon ismerkedhet a k�nai �r�ssal �s annak m�v�szi rajzol�s�val a ShuFa -val.