A pekingi Ny�ri Palota K�na leg�pebb, legnagyobb m�ret� cs�sz�ri kert�szeti palot�ja, amely a k�nai kert�szeti sz�ps�gek jav�t foglalja mag�ban, egyben fontos helyet foglal el a vil�gkert�szet t�rt�net�ben is. 1998-ban az UNESCO Vil�g�r�ks�g Bizotts�ga felvette a vil�g�r�ks�gek list�j�ra ezt a k�nai kultur�lis t�rt�nelmi �rt�ket.

A Ny�ri Palota Peking k�zpontj�t�l 15 kilom�terre �szaknyugatra fekszik. M�r 7-800 �vvel ezel�tt l�togatott kir�ndul�hely volt idillikus t�ja miatt. 1749-t�l a Qing-dinasztia cs�sz�ra, Qianlong az anyja sz�let�snapj�t meg�nnepelend� nagy igyekezettel, �s a kert�szeti ig�nyeknek megfelel�en szab�lyoztatta �s nagyobb� alak�tatta az ott fekv� tavat, a t�b�l kikotort iszappal felt�ltette a t� mellett fekv� dombot, m�gpedig egy sz�lesre nyitott sz�rny� denev�r alakj�ban. A k�naiban a denev�r sz� hangalakja ugyanis hasonl�t az �ld�s sz��hoz. A cs�sz�r szem�lyesen nevezte el ezt a felt�lt�tt dombot a „hossz� �let" hegynek, a tavat pedig Kunmin-t�nak. Az �p�tkez�sek 10 �vig tartottak. A 19. sz�zadban a nyugati nagyhatalmak agresszi�s csapatai k�t �zben feld�lt�k a Ny�ri Palot�t. De a Qing-dinasztia korm�nya mindk�t alkalommal fel�j�totta a palot�t.

A palota �sszter�lete k�zel 300 hekt�rt tesz ki. A nevezetess�g h�rom r�szb�l, a Hossz� �let hegyb�l, vagyis a Wanshou-hegyb�l, a Kunmin-t�b�l �s a pavilon egy�ttesekb�l �ll. A t� a Ny�ri palota �sszter�let�nek h�romnegyed�t teszi ki. A palot�kban, pavilonokban, pagod�kban, tornyokban �s m�s �p�letekben �sszesen t�bb mint 3000 helyis�g tal�lhat�.

A Ny�ri Palota mint a cs�sz�ri udvar nyaral� palot�ja a r�gi k�nai kert�szeti �rt�kek jav�t k�pviseli. A k�nai kert�szet hossz� m�ltra tekint vissza. A k�l�nb�z� dinaszti�k tisztvisel�i �s nemesei mind a term�szeti �s az eszt�tikai sz�ps�gek harm�ni�j�t k�v�nt�k megval�s�tani palot�ik �p�t�se sor�n. A Ny�ri Palot�ban, a k�l�nb�z� orsz�gr�szek kert�szeti sz�ps�geinek legjav�t �tv�ve, a t� partj�n �s a Hossz� �let hegyen a domborzatot felhaszn�lva olyan �p�leteket �p�tettek, amelyek nemcsak a cs�sz�ri palot�k sz�npomp�s, monument�lis �p�t�szeti st�lus�t k�pviselik, hanem a polg�ri lak�h�zak saj�tos, �tletes jellemvon�sait is. A Ny�ri Palot�ban az �szak- �s a d�l-k�nai t�jak harmonikusan helyezkednek el egym�s mellett.

Az �p�letegy�ttesek itt ugyan�gy egy �szak-d�li ir�ny� tengelyen �llnak, mint a cs�sz�ri T�li Palot�ban. A t�partt�l felfel� a tengely k�t oldal�n a Hossz� �let hegy domborzat�nak �sszhangj�ban egym�s ut�n l�pcs�zetesen emelkednek a d�szkapuk, a pavilonok, a tornyok, a pagod�k, eg�szen a B�lcsess�g-szent�lyig. A monument�lis �p�leteket sz�mos tereb�lyes ciprusfa veszi k�r�l. A hegyoldalon fekv� buddhista pagoda a Ny�ri Palota szimb�luma. A nyolcsark�, h�romemeletes �p�let 41 m�ter magas, minden m�s itteni �p�letn�l monument�lisabb.

A Kunmin-tavat a d�l-k�nai Hangzhou v�ros k�rny�k�n elter�l� Xihu-t� mint�j�ra �st�k. A t� k�zep�n egy hossz� g�t k�gy�zik. Hat k�l�nb�z� st�lus� k�h�d k�ti �ssze a g�tszakaszokat. K�zt�k a 17 lyuk� h�d a legnagyobb, 8 m�ter sz�les, 150 m�ter hossz�. A h�d korl�tjaiba t�bb mint 500 k�l�nb�z� alak� oroszl�nt v�stek be. A h�d 17 �v alak� lyuka gy�ny�r�en t�kr�z�dik a t�ban. Ez az egyik legleny�g�z�bb l�tv�nyoss�g a palot�ban.

A Ny�ri Palot�ban t�bb mint 100 l�tnival� van. A t�bb mint 700 m�ternyi Hossz� folyos� a vil�g leghosszabb kerti s�tafolyos�ja. Minden gerend�j�t festm�nyekkel d�sz�tett�k. A festm�nyek sz�ma t�bb mint 14 ezret tesz ki. A festm�nyek t�jakat, madarakat, halakat, legend�kat, mes�ket, m�toszokat �br�zolnak. A gal�ri�nak is nevezhet� Hossz� folyos� k�nai nemzeti kultur�lis hangulatban pomp�zik. A folyos� nyugati v�g�n�l a t�ban egy k�haj� l�that�. Ez az egyetlen eur�pai st�lus� alkot�s a Ny�ri Palot�ban. A 36 m�ter hossz�, k�temeletes k�haj� gy�ny�r�en van kivitelezve. Az es� a haj� n�gy sark�n a n�gy �reges oszlopon �t a n�gy s�rk�ny sz�j�b�l folyik bele a t�ba. A hegyoldalon a Felh�-pavilon bronzb�l van, 8 m�ter magas, 207 tonn�s. Nincs p�rja a vil�gon.

A Ny�ri Palot�ban a term�szeti �s a kultur�lis �rt�kek harmonikusan fon�dnak �ssze egym�ssal. A feud�lis t�rsadalom cs�sz�ri �s isteni hatalm�nak mindenn�l nagyobb fontoss�g�t t�kr�zik. A Ny�ri Palota a k�nai kert�szet remekm�ve--hangzott a Vil�g�r�ks�g Bizotts�g �rt�kel�se.