A jap�n nyelvet h�rom �r�sjel-rendszer kever�k�vel �rj�k. Ezek a kanji, a hiragana �s a katakana �r�s. Ut�bbi kett�t �sszefoglal�an kan�-nak nevezik.

�n�ll�, jap�n �r�srendszer soha nem l�tezett, a jap�n �r�sjelek a k�nai �r�sb�l alakultak ki. A 7. sz�zad k�r�l k�s�relt�k meg el�sz�r a jap�n nyelv szavait a k�nai �r�s �r�sjeleivel, a kanjikkal r�gz�teni.
A kanji jelek meglehet�sen �sszetettek, �s egy k�nai kanji csup�n egy sz�tagot �rt le, ez�rt a t�bbsz�tag� jap�n szavak le�r�sa f�raszt� munka volt. �gy lassank�nt leegyszer�s�tett�k a kanjikat, �gy keletkezett a mai hiragana �s katakana sz�tag�r�s. Ennek ellen�re a kanji ma is �l� �r�srendszer Jap�nban, jeleit fogalomszavak (f�nevek, mell�knevek, sz�mnevek, ig�k) �s belf�ldi nevek �r�s�ra haszn�lj�k.

A kanji egyszer�s�t�s�b�l teh�t k�tf�le �r�srendszer keletkezett, a hiragana, �s katakana. A kett�t �sszefoglal�an kan�-nak nevezik. A hiragana jeleit a kanji mellett a jap�n szavak �r�s�ra haszn�lj�k. A katakana valamivel k�s�bb alakult ki, �s jeleit f�k�nt idegen szavak �s k�lf�ldi nevek �r�s�ra haszn�lj�k. A hiragana �s katakana ma haszn�latos alakj�t 1900-ban �llap�tott�k meg egy, az �llami iskol�kra vonatkoz� rendeletben. A m�sodik vil�gh�bor� ut�ni helyes�r�si reform sor�n ezekb�l k�t hiragana-jelet, �s k�t katakana-jelet elavultnak nyilv�n�tottak, �s t�r�ltek, �gy ma mindk�t sz�tag�r�s 46 hivatalosan elismert jelb�l �ll. Sok esetben tal�lkozunk azzal, hogy a kanji �r�sjelek f�l�tt hiragan�k l�that�k. Ezek a kanji kiolvas�s�t seg�t� jelek, nev�k furigana.

A hiragana �s katakana �r�sjelrendszerek �t mag�nhanz�b�l (a, i, u, e, o) �s tizenn�gy m�ssalhangz�b�l (k, g, s, z, t, d, n, h, b, p, m, y, r, w) �llnak. A sz�tagok ezek kombin�ci�j�b�l alakulnak ki. A m�ssalhangz�k az n kiv�tel�vel soha nem szerepelnek �n�ll�an, csak mag�nhangz�val egy�tt alkothatnak sz�tagot.

Az �n. gojuon �r�sjelek az �t mag�nhangz�, �s a k, s, t, n, h, m, r, w, n z�ng�tlen m�ssalhangz�k kombin�ci�i.
Az �n. dakuon �r�sjelek az �t mag�nhanz�, �s g, z, d, b z�ng�s m�ssalhangz�k kombin�ci�i. Alakjuk megegyezik z�ng�tlen p�rjaik (k, s, t, h) �r�s�val, csak a jobb oldalukon k�t vonal (dakuten), a z�ng�s�t�jel tal�lhat�.
Az �n. handakuon �r�sjelek az �t mag�nhangz�, �s a f�lig z�ng�s p m�ssalhangz� kombin�ci�i. Ezen sz�tagok �r�sa megyegyezik a z�ng�tlen h m�ssalhangz�s �r�sjelekkel, csak a jobb oldalukon egy kis karika (maru) tal�lhat�, ami jelzi a f�lz�ng�s kiejt�st.
Az �n. youon az "�sszevont" hangok neve, vagyis egy m�ssalhangz� + ya, yu, yo sz�tagok kombin�ci�i.
A mag�nhangz�k ny�jt�s�t (vagyis a hossz� mag�nhangz�kat) v�zszintes vonnallal jel�lik.

A jap�n nyelvet ma vagy jobbr�l balra sorakoz� f�gg�leges oszlopokban, vagy balr�l jobbra olvasand� v�zszintes sorkban �rj�k. A f�gg�leges a hagyom�nyos m�d, els�sorban a sz�pirodalomban tal�lkozunk vele. A v�zszintes �r�sm�d a m�szaki �s tudom�nyos �r�sokn�l elterjedt. Az �js�gok mindk�t m�dot tartalmazz�k. Levelekre �s egy�b �r�sokra nincs k�telez� szabv�ny.
A jap�n �r�sban nem kapcsolj�k �ssze az �r�sjeleket egym�ssal, a foly��r�sban is k�l�n �rj�k le a sz�tagokat. Az egyes szavak k�z�tt nem hagynak sz�k�zt. Minden �r�sjelet nagyj�b�l egyforma m�ret�re �rnak, nincsen megk�l�nb�ztetve kis- �s nagybet�. Sz�mok �r�s�hoz sz�mol�s eset�n arab sz�mokat haszn�lnak.

A jap�n nyelvet k�nnyen �t lehet �rni latin bet�kkel, hiszen a jap�n mag�n-, �s m�ssalhangz�knak mind megvan a latin p�rja. A latin bet�s �t�r�s neve romaji, �s a sz�tagok latin �t�r�s�ra k�tf�le rendszert tal�ltak ki. Egyik a kunrei-shiki romaji, m�sik a Hepburn-romaji. Mindkett�t az angol kiejt�snek megfelel�en kell kiolvasni, hogy a jap�n kiejt�shez hasonl�an ejts�k a sz�tagokat.