A mai jap�n nevek egy csal�dn�vb�l �s egy azt k�vet� ut�n�vb�l �llnak; a nevek sorrendje megfelel a magyar szok�soknak. A neveket �ltal�ban kandzsikkal (k�nai karakterekkel) �rj�k.

Jap�nban 1868-ig, a feudalizmus v�g�ig csak a szamur�jcsal�dok haszn�lhattak csal�dnevet. A t�rsadalom t�bbi r�sze csak ut�nevet kapott. A mai modern n�vad�si szok�sok az 1870-es �vekben szil�rdultak meg az �j korm�ny szab�lyoz�saival.

Becsl�sek szerint ma Jap�nban legal�bb 100 000 k�l�nb�z� csal�dn�v van haszn�latban. Ezek k�z�l a leggyakoribbak a Szat� (佐藤), a Szudzuki (鈴木), �s a Takahasi (高橋). A csal�dnevek gyakoris�ga r�gi�nk�nt v�ltoz� – p�ld�ul a Csinen (知念), a Higa (比嘉), �s a Simabukuro (島袋) n�v s�r�n el�fordul Okinava sziget�n, ellenben az orsz�g m�s r�szein igen ritka. Sok csal�dn�v �p�tkezik a vid�ki t�j k�l�nf�le saj�toss�gaib�l. P�ld�ul az Isikava (石川) jelent�se „sziklafoly�”, a Jamamot�� (山本, Jamamoto) „a hegy l�ba”, m�g az Inou�� (井上, Inoue) „a k�t felett”.

Az ut�nevek kiejt�sben �s �r�sban is v�ltozatosabbak. Sok f�rfin�v v�gz�dik -r� (郎 „fi�” vagy 朗 „tiszta”), vagy -ta (太 „nagy”) ut�taggal, �s sokban el�fordul az icsi (一 „els� [fi�]”), kadzu (szint�n 一 „els� [fi�]”, de m�s karakterekkel is el�fordul), dzsi (二 „m�sodik [fi�]” vagy 次 „k�vetkez�”), vagy dai (大 „nagy”) sz� is. Ezzel szemben a n�i nevek v�g�n gyakran �ll -ka (香 „illat” vagy 花/華 „vir�g”), -mi (美 „sz�ps�g”), vagy -ko (子 „gyermek”) ut�tag, hab�r ezut�bbi n�pszer�s�ge 1980 �ta meredeken cs�kken, �s sokan elhagyj�k feln�ttkorukra.