|
Japn nevek trsa
Mivel ez a sokszor torz angolos Hepburn elterjedtsge miatt nem teljesen trivilis, e lap rszletezi ennek menett.
A Hepburn mssalhangzinak magyaros megfelelje:
- ch → cs
- j → dzs
- s → sz
- sh → s
- ts → c
- w → v
- y → j
- z → dz
Az angolos Hepburnben a hossz magnhangzk jellse sokszor elvsz, a csald- s utneveket pedig nyugati szoks szerint gyakran felcserlik, ezeket az eredeti hiragana alapjn ellenrizni kell. A japn nevek kiejtse hiraganban a japn Wikipdiban a szcikk elejn, zrjelben szerepel.
A japn rsban a hossz magnhangzkat a, e, i, u (あ, え, い, う) vagy erre vgzd sztag (pl. か – ka, に – ni) esetn a magnhangz jbli lersval jellik:
- おかあさん – okszan (o-ka-a-sza-n)
- にいづま – ndzuma (ni-i-dzu-ma)
- きゅうしゅう – Kjs (kju-u-su-u)
Az o (お) hangz hosszsgt ktflekpp szoktk jellni: vagy az o (お) hiragana jbli lersval (おお), vagy ehelyett az o-u (おう) hiragana hasznlatval:
- おおやま – jama (o-o-ja-ma)
- ありがとう – arigat (a-ri-ga-to-u)
- しょうぐん – sgun (so-u-gu-n)
Nem hosszabbodik azonban az o (お), ha az utna kvetkez u (う) egy klnll kandzsi els hangja:
- さかのうえ (坂上) – Szakanoue (a msodik kandzsi kiejtse ue)
Hiraganatblzat
Az albbi tblzat a hiragankat, zrjelben a magyaros s a Hepburn-trsukat mutatja be.
| alapsztagok |
sszetett sztagok |
| あ (a) |
い (i) |
う (u) |
え (e) |
お (o) |
ja/ya |
ju/yu |
jo/yo |
| |
| か (ka) |
き (ki) |
く (ku) |
け (ke) |
こ (ko) |
きゃ (kja/kya) |
きゅ (kju/kyu) |
きょ (kjo/kyo) |
| さ (sza/sa) |
し (si/shi) |
す (szu/su) |
せ (sze/se) |
そ (szo/so) |
しゃ (sa/sha) |
しゅ (su/shu) |
しょ (so/sho) |
| た (ta) |
ち (csi/chi) |
つ (cu/tsu) |
て (te) |
と (to) |
ちゃ (csa/cha) |
ちゅ (csu/chu) |
ちょ (cso/cho) |
| な (na) |
に (ni) |
ぬ (nu) |
ね (ne) |
の (no) |
にゃ (nja/nya) |
にゅ (nju/nyu) |
にょ (njo/nyo) |
| は (ha) |
ひ (hi) |
ふ (fu) |
へ (he) |
ほ (ho) |
ひゃ (hja/hya) |
ひゅ (hju/hyu) |
ひょ (hjo/hyo) |
| ま (ma) |
み (mi) |
む (mu) |
め (me) |
も (mo) |
みゃ (mja/mya) |
みゅ (mju/myu) |
みょ (mjo/myo) |
| や (ja/ya) |
|
ゆ (ju/yu) |
|
よ (jo/yo) |
|
| ら (ra) |
り (ri) |
る (ru) |
れ (re) |
ろ (ro) |
りゃ (rja/rya) |
りゅ (rju/ryu) |
りょ (rjo/ryo) |
| わ (va/wa) |
ゐ (vi/wi) |
|
ゑ (ve/we) |
を (vo/wo) |
|
| |
ん (n) |
|
| |
| が (ga) |
ぎ (gi) |
ぐ (gu) |
げ (ge) |
ご (go) |
ぎゃ (gja/gya) |
ぎゅ (gju/gyu) |
ぎょ (gjo/gyo) |
| ざ (dza/za) |
じ (dzsi/ji) |
ず (dzu/zu) |
ぜ (dze/ze) |
ぞ (dzo/zo) |
じゃ (dzsa/ja) |
じゅ (dzsu/ju) |
じょ (dzso/jo) |
| だ (da) |
ぢ (dzsi/ji) |
づ (dzu/zu) |
で (de) |
ど (do) |
ぢゃ (dzsa/ja) |
ぢゅ (dzsu/ju) |
ぢょ (dzso/jo) |
| ば (ba) |
び (bi) |
ぶ (bu) |
べ (be) |
ぼ (bo) |
びゃ (bja/bya) |
びゅ (bju/byu) |
びょ (bjo/byo) |
| ぱ (pa) |
ぴ (pi) |
ぷ (pu) |
ぺ (pe) |
ぽ (po) |
ぴゃ (pja/pya) |
ぴゅ (pju/pyu) |
ぴょ (pjo/pyo) |
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
