Az si druidk
A druidkat, a galliai s britanniai keltk papjait, akik egyszerre voltak brk, tantk, gygytk s jvendmondk, mlysges homly vezi. Azt a keveset, amit tudunk rluk, az i.e. II.-i.sz. IV. szzadi grg s rmai rk mveiben olvashatjuk. A rmai Plinius r arrl, hogy a druidk ritulis szertarts keretben gyjtik be szent fjukrl a tlgyrl a fagyngyt. Az jhold hatodik napjn fehrruhs pap mszott fel a tlgyfra, aranysarlval vgta le rla a csods erej fagyngyt, s gy tartotta, hogy az ne rjen a fldhz. Ezutn a fagyngyt termkenysgi szertartsban hasznltk fel. A keltk vallsa a termszetimds egyik formja volt; legmlyebb rejtelmeit csak a beavatottak ismerhettk, akik 20 ven t tanulmnyoztk a titkos tanokat. Szertartsaikat szent erdkben s ligetekben tartottk, ahol a druidk lltlag varzsrejkrl is bizonysgot tettek - pldul megvltoztattk az idjrst, llati alakot ltttek, megjsoltk a jvendt vagy lthatatlann vltak. Az Arthur mondakr Merlin varzslja valsznleg druida lehetett. Ha valaki slyosan beteg - rja Julius Caesar -, vagy pldul csatban az lett kockztatja, emberldozatot mutat be. A druidk ldozatukat vagy megltk, vagy nagy, fonott kosarakban elevenen meggettk. ltalban bnsket vlasztottak erre a clra, de ha nem akadtak ilyenre, habozs nlkl felldoztak rtatlanokat is. A rmaiaknl mr rges-rg tilos volt az emberldozat, s mlysgesen eltltk a keltk eme "barbr" szokst. Amikor 60-ban elfoglaltk a Wales partjainak kzelben fekv Mona erdjt (ma Anglesey), ahol a brit keltk vallsi kzpontja volt, minden druidt megltek, s kiirtottk a szent tlgyfaligeteket is. Egyes vlemnyek szerint a mai Mindenszentek eredete a keltk jvi Samain nnepe lenne, amikor hitk szerint megnylnak a fld alatti kapuk s a termszetfltti s az emberi vilg tallkozik. A mai +kopogd le a fn" szerencsthoz babona is valsznleg a keltk szent fk irnti tiszteletnek maradvnya. Modern druida csoportok- br semmi kzk sincs a hajdani druidkhoz - ma is tartanal vszakokhoz kapcsold pogny nnepeket mind Nagy-Britanniban, mind az USA-ban. |