Az �si fekete m�gia

A r�maiak gyakran �ltek a var�zsl�s eszk�zeivel. A hatalmon lev�k f�ltek is t�le, �s igen szigor� t�rv�nyeket hoztak ellene.

Tacitus Annaleseiben tipikus eseteket �r le Caesar Germanicussal, Tiberius cs�sz�r fogadott fi�val kapcsolatban. Germanicus i. sz. 19-ben, sz�riai �tj�n hirtelen megbetegedett. azonnal arra gyanakodott, hogy ellenfel, Gaesus Calpurnius Piso, a tartom�ny korm�nyz�ja megm�rgezte. Antiochi�ban rosszabbodtt az �llapota, mire alaposan �tvizsg�lta a szob�j�t, �s arra a meggy�z�d�sre jutott, hogy fekete m�gia �ldozata lett. A "bajt hoz� t�rgyak" k�z�tt embercsontdarabok, �toksz�vegek, a nev�vel jelzett �lomt�bl�csk�k, v�res hamvak voltak. b�rmi volt is az ok - betegs�g, m�reg vagy �pp feket m�gia -, germanicus ezek ut�n r�vid id�n bel�l meghalt.

A g�r�g�k �s r�maiak egyar�nt hittek abban, hogy �tkaikkal megronthatj�k ellens�geiket. Az �tkokat �lomt�bl�kra v�st�k, s ezeket vagy gondosan eltemett�k, vagy k�tba dobt�k, hogy az alvil�g isteneihez jussanak, akik majd beteljes�tik az �tkot.

A k�s�i cs�sz�rkorb�l fennmaradt �tok p�ld�ul arra k�r egy d�mont, hogy egy kocsiversenyen addig k�nozza a riv�lis hajt� lovait, m�g a kocsi �ssze nem t�rik �s a hajt�juk ennek k�vetkezt�ben meg nem hal.

Leggyakrabban az �korban is szerelmi �gyekben fordultak var�zsl�shoz. A g�r�g �s r�mai n�k egy iunxnak nevezett b�v�s kereket haszn�ltak (ebb�l ered az angol jinx - "balszerencs�t hoz�" - sz�). A n� egy r�hurkolt zsineggel p�rgette, hol megh�zva, hol laz�tva a zsinegen, abban a hitben, hogy �gy vissza szerezheti kedves�t. Az �szak-g�r�gorsz�gi Thessz�lia h�rhedt boszork�nyai �ll�t�lag a holdat is letudt�k "h�zni" vele az �gr�l, amit�l k�l�nleges er� j�rta �t a gy�gyn�v�nyeket, s �gy azok a var�zsl�s hat�kony r�szeiv� v�ltak.

Az I. sz�zadb�l, a r�mai fennhat�s�g idej�b�l val� egyiptomi M�gikus papiruszok ny�jtj�k a legjobb betekint�st az �kori var�zsl�sokba. val�sz�n�leg az akkor m�k�d� m�gusok k�nyvein alapulnak; g�r�g, r�mai, egyiptomi �s zsid� istenekhez foh�szkod� sz�vegeket, j�vend�l�seket, csillagj�sl�st, r�olvas�st, exorciz�l�st, azaz a d�monok el�z�s�re szolg�l� m�dszereket, k�ny�rg�seket, szerelmi �s bossz��ll� var�zsig�ket tartalmaznak.Egy f�rfi sz�m�ra k�sz�tett szerelmi-bossz��ll� var�zsl�s p�ld�ul a k�vetkez�kb�l �llt. A var�zsl� viaszb�l vagy agyagb�l egy f�rfi �s egy n�i alakot gy�rt, az ut�bbit 13 f�mt�vel �tsz�rta, majd 365 csom�cal �sszaek�t�zte a kett�t. Azt�n egy �lomt�bl�csk�t k�t�tt a figur�kra, amelyre az alvil�g isteneihez int�zett var�zsig�t v�sett, v�g�l napnyugtakor eltemette �ket egy frissen �sott s�rba.

Az eff�le p�nz�rt ny�jtott szolg�tat�sokat "alacsonyrend� m�gi�nak" nevezt�k. A III. sz�zadban az �jplatonista misztikusok kifjlesztett�k a "magasrend� m�gi�t" vagy teurgi�t, amely arra adott recepteket, hogyan lehet megid�zni a j� szellemeket, �rintkez�sbe l�pni vel�k �s seg�ts�g�ket k�rni. A m�gia m�s form�ival egy�tt ez ia a "f�ld al�" k�nyszer�lt, mikor 391-ben Theodoisus cs�sz�r a kereszt�ny vall�st tette �llamvall�ss� �s betiltotta a pog�ny kultuszokat.