A kártya megmondja

A tarot jóskártya eredetét - mint magáét a szóét is - mindmáig homály fedi. Csak annyit tudni róla, hogy az XIV. században jelent meg európában, s minden valószínüség szerint az arabok és a cigányok honosították meg. Kezdetben játékkártyaként használták, de fokról fokra mélyebb jelentést nyert, végül jóserőt tulajdonítottak neki.

1773-ban a tudós Antoine Court de Gébelin azzal az elmélettel állt elő, hogy a tarot egyetemes tudást és titkokat tartalmaz, melyek egyenesen az egyiptomi papoktól származnak. Magát a tarot szót is egyiptominak tartotta, melynek jelentése "királyi út". A XIX. század közepén A. L. Constant, az Eliphas Lévi álnéven író francia okkultista, a tarotot a zsidó Kabbalával hozta összefüggésbe, ezzel a középkori Spanyolországból eredő misztikus és mágikus rendszerrel, amely az európai okkultizmus alapja lett. Lévi a tarot szót a "kerék" jelentésű latin rotából eredeztette, és minden bölcsesség nyitjának tartotta. Az ő felfogását fejlesztette tovább az 1888-ban Londonban alakult Hermetic order of the Golden Dawn (Arany Hajnal Hermetikus Rendje) nevű okkulista társaság - a századforduló legbefolyásosabb angol klubja -, amelynek tagja volt a költő W. B. Yeats és a sátánista Aleister Crowley is. A szintén klubtag A. E. Waite a szecesszió misztikáját tette hozzá a korábbi értelmezésekhez; 1910-ben megjelent könyvéhez P.C. Smith készített új kártyarajzokat, ez lett a "Rider-csomag" néven ismert népszerű angol tarot-kártyasor.

A tarot mai formájában 78 kártyából áll. ezek közül 56 négy szintre oszlik: együttes nevük kis arcana (latin "titok"). A kis arcana hasonlít a többi játékkártyatípushoz, csupán az ábrázolások szimbolikusabbak. A 22 kártyából álló nagy arcana szimbolikus figurákat tartalmaz, ezt használják jóslásra, meditációra és szellemi feltöltődésre.

A kis arcana kártyái voltak a ma is használt paklik előfutárai. A négy színből a kardok viszályt és hatalmat jelentenek, a serlegek érzelmeket és vágyakat, a dénár pénzt és anyagiakat, a botok pedig kapcsolatokat és növekedést. A középkorban úgy hitték, a színek olykor a különböző társadalmi rétegeket is jelzik - a nemeseket, a papokat, a kereskedőket, és a parasztokat -, valamint hogy a kártyák értelmezéséből erkölcsi tanulságok is levonhatók.

A voltaképpeni jóslás azon alapult, hogy a nagy arcana lapjait megkeverték és szétterítették.

Az értelmezéskor a kártyák helyzetét és az ábrázolások szimbolikus értelmét vették figyelembe. A tarot lelkes hívei megvannak győződve róla, hogy ily módon rendkívül értékes eszköz került az ember kezébe ahhoz, hogy megértse és ellenőrizze életútját.