A fantasy a fantasztikus irodalom egyik m�faja, illetve a m�faj k�r� szervez�d� filmes, szabadid�s (�s egy�b) kult�ra.

F� jellemz�je, hogy a tartalma (t�rt�net/k�p/hang) olyan elk�pzelt, mitikus jelleg�, valamilyen tekintetben mindig irre�lis, az �r� �ltal teremtett, csak annak fant�zi�j�ban l�tez� alternat�v vil�gokba mint keretbe van �gyazva, mely fel�p�t�s�ben, fizikai �s etikai t�rv�nyeiben, �rt�keiben, �l�l�nyeiben, rokons�got mutat a vall�sok �s m�toszok �ltal megteremtett k�pzeletbeli vil�gokkal.

A fantasy kezdeti sz�rnypr�b�lkoz�sai m�r a romantika kor�ban is megjelentek (Ernst Theodor Amadeus Hoffmann: Az arany vir�gcser�p, V�r�smarty Mih�ly: Csongor �s T�nde, Zal�n fut�sa), de igazi megalkot�inak a sz�zadfordul�n vagy a huszadik sz�zad m�sodik fel�ben �lt J.R.R. Tolkien, Michael Ende, H.P. Lovecraft tekinthet�k. A fantasyt egy�rtelm�en Tolkien reg�nytril�gi�ja, A Gy�r�k Ura emelte ki az ismeretlens�gb�l �s tette elfogadott irodalmi m�fajj�.

Pszichol�giai szempontb�l a fantasy egyik legjellemz�bb von�sa a kollekt�v tudattalan fel� fordul�s, olyannyira, hogy k�s�rletek t�rt�ntek a jungi (a Myers-Briggs-t�pusindik�torban is vizsg�lt) szem�lyis�gjellemz�knek (Intu�ci�, �rz�kel�s, �rz�s, Gondolkod�s) bizonyos tipikus fantasy-karaktereknek val� megfeleltet�s�re. Eszerint a Harcos k�pviseln� az Intu�ci�t (mivel a kardokkal vagy puszta k�zzel v�vott k�zelharc nagym�rt�kben az ellenf�llel val� intuit�v azonosul�son alapszik), a Tolvaj az �rz�kel�st (�gyess�g, t�rgyak ir�nti vonzalom), a Pap az �rz�st �s �t�l�st (J�-Rossz megk�l�nb�ztet�se, istenek �s/vagy egy�b �rt�kek ir�nti rajong�s), a Var�zsl� pedig a Gondolkod�st (�vekig tart� tanul�s, a vil�got ir�ny�t� m�lyebb t�rv�nyek ismerete).

Jung nyom�n siker�lt a fantasy keletkez�s�t �s n�pszer�s�g�t is magyar�zni. Jung szerint a modern ember (ti. a nyugati civiliz�ci� embere) elszakadt mitikus-m�gikus gy�kereit�l. Ugyanekkor az ezek ir�nti ig�ny tov�bbra is jelen van.